● news.bsdnet.hu

A kormányoldal új alkotmánymódosítása egyszerre érintené a köztársasági elnök mandátumát, az alkotmánybírák korhatárát és a képviselők újraválaszthatóságát, miközben egy új, erős jogkörökkel rendelkező hivatalt is létrehoznának. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása alapjaiban rajzolná át több kulcsintézmény működését. A javaslat egyik legjelentősebb eleme, hogy a hatálybalépést követő napon megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatása , noha 2024-ben öt évre választották meg. Magyar Péter mai felszólalásában meg is indokolta: az államfő működésével kapcsolatban „súlyos bizalomvesztés” alakult ki, miközben a parlament kétharmados többsége rendkívüli felhatalmazást kapott az alkotmányos rendszer helyreállítására. A tervezet átmeneti megoldást is tartalmaz: az Országgyűlés új köztársasági elnököt választana, aki az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig maradna hivatalban. A módosítás célja az indoklás szerint az elnöki intézmény működésének megerősítése. Jelentős változás érintené az Alkotmánybíróságot is. A jövőben a testület tagjainak megbízatása automatikusan megszűnne a 70. életév betöltésekor. Ez a szabály azonnali hatállyal több jelenlegi bírót is érintene, köztük az elnököt is. A lépés a testület összetételének gyors átalakulását eredményezheti. A parlamenti képviselőkre vonatkozóan új korlátozást vezetnének be: aki összesen legalább tizenkét évig már betöltött képviselői mandátumot, nem indulhatna újra az országgyűlési választáson. Ez elsősorban a jelenlegi, hosszabb ideje hivatalban lévő politikusokat érintené, és a következő ciklustól lépne életbe. A szabály illeszkedik ahhoz a korábbi döntéshez, amely nyolc évben maximálta a miniszterelnöki megbízatás hosszát. A módosítás részeként létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Az új intézmény vezetőit az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná meg hat évre. A hivatal széles jogköröket kapna: nyomozati feladatokat láthat el, és bizonyos ügyekben az ügyészség helyett képviselheti a közvádat a bíróság előtt. Munkatársai nem lehetnek párttagok, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A bírósági rendszer irányításában is változások jönnének. A javaslat lehetővé tenné a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását, amelyet a bírák kezdeményezhetnének. A részletszabályokat később határoznák meg, de a tervek szerint a bírák kétharmadának támogatása szükséges lehet ehhez. Az új vezetők kiválasztásában is nagyobb szerepet kapnának a bírák: ők tennének ajánlást több jelöltre is, akik közül a köztársasági elnök választaná ki az Országgyűlésnek javasolt személyt. A tervezet ugyanakkor nem tér ki minden, korábban vitatott tisztségre: nem szerepel benne sem a legfőbb ügyész, sem az Állami Számvevőszék elnökének helyzete, noha ezek a pozíciók korábban szintén politikai viták tárgyát képezték.