● news.bsdnet.hu

Elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus. A magyar irodalmi élet ismert alakja 2026. június 21-én hajnalban, életének 88. évében halt meg, 87 éves volt. Halála nemcsak azoknak fájdalmas veszteség, akik személyesen ismerték, hanem mindazoknak is, akik számára fontos a magyar és a spanyol nyelvű kultúra közötti kapcsolat. Simor András életműve azt mutatja meg, milyen sokat tehet egy tanár, fordító és szerkesztő azért, hogy irodalmak, nyelvek és nemzedékek találkozzanak egymással. Simor András 1938. július 5-én született Budapesten. Irodalmi pályája az 1960-as évek elején indult, első kötete, a Tereld a felhőket 1962-ben jelent meg. Költőként, prózaíróként, esszéistaként és műfordítóként is dolgozott, későbbi korszakában pedig a szatirikus költészet egyik fontos hazai képviselőjeként tartották számon. Különösen erős szál kötötte a spanyol és latin-amerikai irodalomhoz. Fordította többek között Miguel de Unamuno, Rafael Alberti és Antonio Machado műveit, miközben sokat tett azért is, hogy a magyar olvasók közelebb kerüljenek a latin-amerikai lírához. Munkája azért is különleges, mert nem egyirányú közvetítés volt: magyar klasszikusok, köztük Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós verseinek spanyol nyelvű tolmácsolásában is szerepet vállalt. Simor András nemcsak könyvekben hagyott nyomot. 1962 és 1977 között a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban, majd 1977-től 2004-ig a Táncsics Mihály Gimnáziumban tanított spanyol nyelvet. Egy jó tanár hatása sokszor csak évtizedekkel később látszik igazán: abban, ahogy tanítványai nyelvet, kultúrát, gondolkodásmódot visznek tovább. Tankönyvíróként is ismert volt, a Spanyol nyelvkönyv című munkája sokak számára jelentett alapot a nyelvtanulásban. Irodalomszervezőként az Ezredvég című folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott, ahol publikációs lehetőséget és szellemi közeget teremtett különböző nemzedékek szerzőinek. A gyászoló család közlése alapján Simor Andrást gyermekei, Simor Ágnes és Simor Péter Dániel, valamint unokái, Róza, Barnabás és Szofi búcsúztatják. Temetése nyilvános lesz: 2026. június 28-án délelőtt 10 órakor tartják a Kozma utcai Zsidó temetőben. Életművét több hazai és nemzetközi elismeréssel díjazták, köztük a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel, Táncsics-gyűrűvel, Nagy Lajos irodalmi díjjal, MSZOSZ-díjjal és a Venezuelai Köztársaság érdemrendjével. A díjak mögött egy következetes pálya rajzolódik ki: egy emberé, aki írt, fordított, tanított, szerkesztett, és közben hidakat épített nyelvek és kultúrák között. Forrás: index.hu