Meghalt Simor András irodalmár, író, költő, műfordító
Telex
2026-06-22 16:29
2026. június 21-én, életének 88. évében meghalt Simor András , Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel, Táncsics-gyűrűvel, Nagy Lajos irodalmi díjjal, MSZOSZ díjjal, a Venezuelai Köztársaság érdemrendjével és számos további díjjal kitüntetett költő, író, műfordító, pedagógus, a hazai kulturális élet és folyóirat-kiadás képviselője.
Simor András 1938. Július 5-én született Budapesten. Irodalmi pályája az 1960-as évek elején indult, a Tűz-tánc-antológiában mutatkozott be. Első kötete 1962-ben jelent meg (Tereld a felhőket). Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként a szépirodalmi prózával is kísérletezett. Későbbi korszakaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált: Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben.
Simor András spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol költészet műfordítójaként a spanyol költészet egyik legjelentősebb hazai interpretátora, kutatója és fordítója volt. Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a latin-amerikai lírát. Hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok – Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós – verseit spanyolra ültesse át. Nemzetközi hírértékű műfordítói és kultúraközvetítő tevékenységét többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a rangos venezuelai Érdemrenddel is elismerték, a venezuelai irodalom magas színvonalú magyarországi műfordításáért és népszerűsítéséért.
1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 1977-2004-ig a Táncsics Mihály Gimnáziumban tanított spanyol nyelvet. Tankönyvírói munkássága (köztük a korszakos Spanyol nyelvkönyv) alapműnek számított. Gazdag irodalmi életművéért, valamint a hazai spanyolság és műfordítás ügyének szolgálatáért 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt állami kitüntetését is. Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek hosszú időn át főszerkesztőjeként biztosított szellemi műhelyt és publikációs felületet mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak, hűen őrizve a lap kritikus, társadalomközpontú szellemiségét.