„A játék sava-borsa a gól.” Majdnem akkora modorosság, mint a „forintos labda” – de ettől még igaz. Ha egy meccsen sok gól születik, hajlamosak vagyunk felülemelkedni azon, hogy egyébként a játék nem annyira magas színvonalú. Ha pedig még kapusbravúrokat is látunk emellett, az tovább emeli az élményt. És eddig érdekes módon mindkettőben dúskálunk.
Tény, hogy az 1958-as kiírás óta nem volt ilyen magas meccsenkénti gólátlag labdarúgó-világbajnokságon. Csupán 33 mérkőzés kellett a bűvös 100-as összgólszámhoz.
https://hvg.hu/sport/20260608_foci-vb-infografikaszamok-adatok-rekordok
Mindeközben Thibaut Courtois, a belgák világklasszis kapusa is joggal mondja :
Ez a kapusok tornája
A kisebb válogatottak kapusai különösen kitettek magukért.
Vozinha, a Zöld-foki Köztársaság 40 éves kapusa lehozta kapott gól nélkül a Spanyolország elleni mérkőzést, az Instagram-követőinek száma 50 ezerről 15,4 millióra nőtt, ráadásul azóta az édesanyját is sikerült eljuttatni a helyszínre; ezek mind a torna nagy sztorijai közé tartoztak.
https://hvg.hu/sport/20260616_foci-vb-2026-vozinha-portre-zold-foki-koztarsasag-kapus-spanyolorszag-csoda
Eloy Room, Curacao kapusa 15 védést mutatott be Ecuador ellen – vb-meccs rendes játékidejében senkinek sem jött össze ennyi, amióta 1966 óta hivatalos statisztikákat vezetnek.
https://hvg.hu/sport/20260621_eloy-room-curacao-valogatott-kapus-foci-vb
Alireza Beiranvand, Irán kapusa a 2018-as vb-n kivédte Cristiano Ronaldo büntetőjét, most pedig valószínűleg a torna védését produkálta , amikor szinte a földön fekve belekapott, és hárította is a belga Maxim De Cuyper közeli lövését.
Azt kell mondanunk, némileg a régi idők jöttek vissza a kiscsapatok kapusainak nagy bravúrjaival – a klasszikus kapusbravúrokkal.
Mert bár a mai futballban is fontos, hogy egy kapus a gólvonalon nagy védésekre legyen képes, olyan sokszor vonják be őket a játékba, hogy szinte még fontosabb, mire képes lábbal a kapuvédő. (Edersonnak volt olyan bajnoki szezonja a Manchester Citynél, amikor négy gólpasszt hozott össze hosszú indításokból.) És ebben éppen egy világbajnokság és éppen egy, még mindig a vb-n látható kapus jelentett fordulatot – itt is egy Courtois-nyilatkozat lehet a hivatkozási alapunk.
Manuel Neuerrel történt a legnagyobb változás. Amit a 2014-es világbajnokságon csinált, annak óriási hatása volt az utána következőkre. A kapus már nem csak az a srác volt, akinek meg kellett állítania a labdát.
Nem egyszer láttuk korábbi világbajnokságokon, hogy az aktuálisan legfényesebb – ámde meglehetősen kifacsart állapotban érkező – csillagok úgy mozogtak az első meccseken, mintha béklyó lett volna a lábukon. Nem úgy ezen a tornán. Ha kivesszük Neymart (az egészségi állapota eddig nem tette lehetővé, hogy pályára lépjen) és Cristiano Ronaldót (igencsak felejthető teljesítményt nyújtott a Kongói DK ellen), elmondhatjuk, hogy a vb szupersztárjai eddig megmutatták, miért is szupersztárok.
Lionel Messi (Argentína) mesterhármast ért el Algéria ellen – igaz, megúszott egy eléggé jogosnak tűnő piros lapot –, ezzel holtversenyben már ő a vb-k örök-góllövőlistájának első helyezettje, hétfőn pedig akár egyedüli rekorder is lehet , ha betalál Ausztria ellen.
https://hvg.hu/sport/20260617_lionel-messi-mesterharmas-vilagbajnoksag
Erling Haaland (Norvégia) két gólja mellett egy gólpasszt is kiosztott Irak ellen.
Lamine Yamal (Spanyolország) a rossz emlékű, Zöld-foki Köztársaság elleni 0-0 alkalmával csereként beállva is felkavarta az állóvizet, aztán a szaúdiak kapuját már a neki jutó egy félidő alatt is bevette.
Harry Kane (Anglia) duplázni tudott Horvátország ellen (igaz, annyiban szerencséje volt, hogy a kapus által kivédett büntetőjét újrarúghatta, és másodjára már nem hibázott).
Mohamed Szalah (Egyiptom) Belgium ellen egy gólpasszal, Új-Zélanddal szemben egy góllal és egy gólpasszal jelentkezett.
https://hvg.hu/sport/20260622_egyiptom-uj-zeland-foci-vb-2026
Kylian Mbappé (Franciaország) egy szinte értékelhetetlen támadójátékot hozó első félidő után összekapta magát a társakkal, és végül két góllal zárt Szenegál ellen.
Vinícius Júnior (Brazília) rögvest egy rá jellemző klasszistalálattal nyitott Marokkó ellen, aztán Haiti legyőzéséhez már egy góllal és egy gólpasszal járult hozzá.
De még ha az eddigi negatív szenzációt, Törökországot nézzük – sokan tippelték Arda Güleréket a torna meglepetéscsapatának –, ott sem azzal volt gond, hogy ne lettek volna lövések… A török válogatott két meccsen összesen 62-szer (!) próbálkozott meg a gólszerzéssel, más kérdés, hogy egyszer sem járt sikerrel, ennek pedig nem lehetett más eredménye, mint a korai búcsú.
A sok gól eladhatóvá teszi a világbajnokságot átvitt értelemben. Az ivószünetek (hivatalosan: hidratációs szünetek) pedig eladhatóvá teszik a világbajnokságot, nem átvitt értelemben. A HVG is foglalkozott azzal, mekkora üzletet jelentenek az ilyenkor eladható reklámok, ezért is becsülendő, hogy egyelőre az Európai Labdarúgó-szövetség nem tervezi a Bajnokok Ligájában bevezetni ugyanezt.
https://hvg.hu/sport/20260618_foci-vb-2026-hidratacios-szunet-szurkolok-futtykoncert-reklamszunet-egyesult-allamok
Az nyilvánvalóan nem veszi ki jól magát (ezt az amerikai szövetségi kapitány, Mauricio Pochettino is szóvá tette), hogy ezt a háromperces szünetet akkor is megtartják, ha mondjuk fedett és klimatizált a stadion. Így lett tehát egy, a nagy meleg miatt a futballisták egészsége érdekében hozott szabályból egy, a sportágat kissé újraíró (az argentinok kapitánya, Lionel Scaloni is „négynegyedes meccsek”-ről beszél), a reklámozók céljait kiválóan szolgáló kötelező esemény.
De megvan ennek is a maga pozitívuma: több példát is láttunk arra, hogy egy-egy szünetet követően megváltozott a játék képe, hiszen ilyenkor az edzőknek lehetőségük van arra, hogy belenyúljanak a csapatukba.
Az üresjáratok csökkentése szempontjából pedig tényleg hatékonynak tűnnek a mostani változások, amikor például megbűnhödik az a csapat, amelyiknek tíz másodpercnél tovább tart a cseréje (ekkor a beállni készülő játékos csak a következő játékmegszakításnál léphet a gyepre, miközben lecserélt társának azonnal el kell hagynia a pályát), vagy éppen sokáig szórakozik egy bedobással (ilyenkor a másik csapat jöhet bedobással), mint a 2022-es katari vb őrülete. Akkor az volt a mondás, hogy annyit kell hosszabbítani, amennyit állt a játék, ebből lettek az olykor 10-15 perces ráadások.
A sok gól előzetesen logikus jóslatnak tűnt, de elsősorban nem annak tudható be, amire számítottunk. A szemérmetlen létszámnövelés és a kijutó kiscsapatok láttán sokan gondolták, hogy sorjázni fognak a kiütéses győzelmek, ehhez képest Németország 7-1-es győzelme Curacao felett kivételnek számít.
A 2026-os vb csoportkörének egyik tanulsága éppen az, hogy egyre ritkábban érvényesül a papírforma.
„A csoportkör történelmileg mindig is nehéz volt, de ezen a világbajnokságon talán még inkább az, mert több a mérkőzés – mondta például Scaloni . – A körülmények, a hőség és a mérkőzések folyamatos megszakítása azt jelenti, hogy ez segíthet az elméletileg gyengébb csapatnak, mert van idejük regenerálódni.”
Játékosa, az előző világbajnokságon berobbanó Enzo Fernández is úgy vélte, kiegyenlítettebb a mostani torna, mint a négy évvel ezelőtti. Ez abból is fakadhat, hogy a nagycsapatok – amelyek a klubszezonban kizsigerelt játékosokra építenek – megpróbálják alacsonyabb fordulatszámmal valahogy „lehozni rutinból” a csoportkört, bízva abban, hogy a puszta technikai fölény elegendő a győzelemhez. Hát, nem.
Hiszen (ez is lassan futballközhely lesz) mára mindenki megtanult beállni a saját kapu elé, és bekkelni a végtelenségig. Erre volt iskolapélda a 0-0-s Spanyolország–Zöld-foki Köztársaság meccs: még a regnáló Európa-bajnok sem engedhette meg magának, hogy ne legyen a pályán két klasszis szélsője, Nico Williams, illetve Yamal. Nélkülük bénultan próbálták valahogy feltörni az ellenfél védelmét.
Azt pedig mindenki sejthette előre, hogy a kiscsapatok „vért fognak inni”. Nekik ezek életük meccsei. A mindenki szimpátiáját elnyerő, immár a továbbjutásért játszó Zöld-foki Köztársaság híressé vált kapusa így fogalmazott: „A legnagyobb fegyverünk az egységünk. (…) Mindenki azt hitte, csak azért jöttünk ide, hogy élvezzük a világbajnokságot, de mi tudjuk, hogy olyan csapatunk van, amely tiszteletet érdemel. Ez az első alkalmunk, de azért vagyunk itt, hogy versenyezzünk és megharcoljunk a hazánkért” – mondta Vozinha, akinek csapata a spanyolok elleni gól nélküli döntetlen után Uruguayjal valóban gólgazdag meccset játszott, csakhogy két gólt – és ezzel egy újabb pontot – ők szereztek az egykori kétszeres világbajnok ellen.
A Climate Central elemzése szerint az idei világbajnokság meccseinek csaknem 93 százalékában befolyásolhatja a játékosok teljesítményét a klímaváltozás számlájára írható hőség.
A klímaváltozás által hozzáadott hőség ma már ugyanolyan ellenfél, mint a pálya túloldalán álló csapat
– jelentette ki Shel Winkley, a Climate Central meteorológusa.
Egy, a 2014-es világbajnokság játékosainak teljesítményét vizsgáló elemzés megállapította, hogy 28 °C feletti hőmérsékleten a játékosok összességében lényegesen rövidebb távokat futottak le. A magas páratartalom szintén csökkentette az összesített futómennyiséget, valamint minden negyedik sprint eltűnt, amikor melegre fordult az idő.
A 2026-os világbajnokságnak otthont adó 16 stadion közül három teljesen klimatizált, kettő részleges tetővel rendelkezik, amely a nézőteret lefedi, de a játékteret nem, kettő elhúzható tetővel van felszerelve, de nem klimatizált, kilenc stadion pedig teljesen nyitott. A környezeti hőség hatása valószínűleg sokkal nagyobb lesz a nyitott stadionokban, mint a szabályozott klímájú létesítményekben.
https://hvg.hu/sport/20260622_foci-vb-metlife-stadion-gyepszonyeg-panasz-kritika
Neil Clarke sporttudós elemzése szerint a végső győztes nem feltétlenül a legtehetségesebb csapat lesz, hanem az, amelyik a legjobban menedzseli a fáradtságot.
„A magas intenzitású játék az, ami igazán sokat kivesz a mai csúcsfutballistákból – mondja Clarke. – Az ismétlődő sprintek, a felgyorsulások és fékezések, a robbanékony mozdulatok. Ez az, ami a leginkább igénybe veszi a játékosok szervezetét. Ahogy esik a vércukorszint és a játékosok elfáradnak, a döntéshozatal sérülhet. Ez befolyásolhatja a helyezkedést, a fókuszt és a taktikai választásokat is.”
Úgyhogy várhatóan olyan csapat fog győzni, amelyben bőséggel vannak klasszisok, és amelynek az edzője ügyesen forgatja a keretét.
Nyitókép: Lionel Messi megszerzi csapata második gólját a 2026-os labdarúgó-világbajnokság J csoportjának Argentína–Algéria mérkőzésén, 2026. június 16-án. Fotó: AFP / Juan Mabromata