● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Számos ponton módosítaná az Alaptörvényt az a javaslat, amelyet hétfőn tettek közzé a kormány honlapján. „Sajátosnak” és példátlannak nevezte a Magyar Hang által megkérdezett alkotmányjogász, hogy a módosító javaslat záró rendelkezéseiben egyszerűen megszüntetnék a köztársasági elnök megbízatását. De más fontos témákban is módosítaná a kormánypárt az Alaptörvényt, mielőtt – Magyar Péter miniszterelnök hétfői bejelentése szerint – társadalmi egyeztetés indul egy új Alaptörvényről, amelyről a Parlamentben azt mondta: népszavazással erősítenék meg, és arra törekednének, hogy az egész társadalom magáénak érezze az új alkotmányt. A köztársasági elnök elmozdítására többféle lehetősége is lett volna az alkotmányozó többséggel rendelkező Parlamentnek, meg is foszthatta volna a tisztségétől, még ha ehhez esetleg módosítania is kellett volna a megfosztási eljárás szabályait. A tervezet szerint ezt az eljárást megkerülve, egyszerűen megszűnhet a megbízatása a köztársasági elnöknek, és az új köztársasági elnök megbízatása is csak az új alkotmány elfogadásáig tartó időre szólna, vagyis valamiféle átmeneti állapot kezdődne el. Stánicz Péter ügyvéd, alkotmányjogász szerint ez akkor is „sajátos” és példátlan megoldás, ha az indoklásban kitérnek arra, hogy a módosítást azért tartják szükségesnek, mert súlyos bizalomvesztés állt be a köztársasági elnök irányába a társadalom részéről. A köztársasági elnök eltávolítását a „záró és vegyes rendelkezésekben” helyezték el a módosítási javaslatban. Az indokolásban arra is kitérnek: „a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége az alkotmányos demokráciát helyreállítsa és biztosítsa az alkotmányos intézmények tényleges működését.”Hogy általában véve összefér-e a köztársasági elnök eltávolítása az alkotmányos elvekkel, arról az alkotmányjogász korábban azt mondta: egy Alaptörvény-módosításnak nem lehet egyedi célja, egyedi döntéseket nem lehet „normatív köntösbe” burkolni, vagyis alkotmányos szabályoknak álcázni. Azt a kérdést, hogy milyen konkrét módosítás férhet bele az alkotmányjog kereteibe, korábban az Alkotmánybíróság vizsgálhatta, a fideszes parlamenti többség egy korábbi módosítása azonban ma már kizárja ezt: – Ez azt jelenti, hogy semmilyen tartalmi kontroll nincs egy alkotmánymódosítás felett. Érdemben azt sem vizsgálhatja, hogy adott alkotmánymódosítás összefér-e európai alkotmányos követelményekkel, vagy akár a közösségi joggal – mondta a jogász. Az Alaptörvény módosításának tervezete szerint nem csak a miniszterelnöki hivatal betöltését korlátozná a Parlament 8 évre – ez utóbbi alkotmánymódosítást már korábban elfogadta az Országgyűlés –, hanem a képviselők sem lennének újraválaszthatóak, ha korábban összesen legalább 12 éven át képviselői megbízatást töltöttek be. A miniszterelnöki hivatal betöltésének korlátozása a Tisza Párt választási kampányának központi ígérete volt, az országgyűlési mandátum maximalizálása viszont új elem a tervezett alkotmánymódosítások sorában. A jelenlegi Országgyűlésből ez a Fidesz és a KDNP frakciójának jelentős részét, vezető politikusait is érintheti, így Gulyás Gergely (Fidesz) és Rétvári Bence (KDNP) frakcióvezetőket, de Lázár Jánost és Szijjártó Pétert is, valamint Dúró Dórát, a Mi Hazánk alelnökét, akik 2010 óta folyamatosan országgyűlési képviselők. Stánicz Péter ügyvéd, alkotmányjogász szerint nincs arra utaló szabály az Alaptörvény-módosítás tervezetében, amely szerint ne tölthetnék ki a már megszerzett mandátumukat azok az országgyűlési képviselők, akik 12 évnél régebben tagjai az Országgyűlésnek. A módosításban az szerepel, hogy ezt a szabályt legközelebb a soron következő választáson kell alkalmazni. Így az érintettek 16 évig tölthetnék be a képviselői megbízatásukat. A jogász kiemelte: ebben az esetben a passzív választójog korlátozásáról van szó, amely akkor alkotmányos, ha a szükséges és arányos mértékben történik. Vagyis a viták a jövőben arról szólhatnak, hogy szükséges és arányos-e egy ilyen korlátozás. Az alkotmánybírói tisztség betöltéséhez felső életkori határt (70 év) állapít meg a tervezet, az alkotmánybírák megbízatása a 70. életévük betöltésével szűnne meg. Stánicz Péter arra hívta fel a figyelmet: ez a szabályozás nem újdonság, része volt a magyar jogrendnek korábban. Az életkori korlátozást még a fideszes többségű Országgyűlés távolította el az Alkotmánybíróságról szóló törvényből. – Miután a módosítást a jelenleg hivatalban lévő alkotmánybírákra is vonatkozik, vélhetően fel fog merülni akár a visszaható hatályú jogalkotás tilalma vagy a szerzett jogok védelme, de kérdéses, hogy szerzett jognak tekinthető-e az alkotmánybírói tisztség betöltése, illetve szükséges és arányos módon még az alapjogok is korlátozhatóak – mondta a Magyar Hangnak Stánicz. Mint a 444.hu összesítette: a módosítás következtében a 15 alkotmánybíróból négyen lennének olyanok, akiknek megszűnne a megbízatása a módosítás miatt. A bírók szerepét, autonómiáját növelné, hogy ők jelölhetnék maguk közül azt a három személyt, akik közül az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökét végül a köztársasági elnök jelöli. Stánicz Péter szerint a független bírósági kontroll jelentené a legfontosabb alkotmányos garanciát a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal működésében is, végül ugyanis minden esetben bíróság fog dönteni arról, hogy történt-e bűncselekmény adott ügyekben. Különösen fontosak lesznek az ügyvéd szerint a hivatalra vonatkozó eljárási szabályok, amelyek viszont még nem ismertek bizonyossággal.