● news.bsdnet.hu

Alighogy életbe lépett az a kormányhatározat, amely június 6-ától megszigorította a harmadik országokból érkező munkavállalók magyarországi tartózkodását, máris nyomás alá került a kabinet. Az egyik legnagyobb hazai baromfi-feldolgozó nagyvállalat, a Master Good felvetette, elhalasztja a 120 milliárd forintos beruházását, mivel úgy véli, vendégmunkások nélkül nem tudja növelni a termelést, a fejlesztéseket követően nem lenne kivel betölteni az új munkahelyeket. Magyar Péter miniszterelnök nem engedett a nyomásnak, és világossá tette, nem azért támogatja az állam a vállalkozásokat, hogy a fejlesztésekből létrejövő álláshelyeket vendégmunkásokkal töltsék fel. Arra is rámutatott, hogy az említett vállalat több mint 25 milliárd forint adózott eredményt zsebelt be tavaly, s ennek terhére bőven lenne mozgástere olyan bért fizetni, amivel a magyar dolgozókat is ösztönözné az alacsony hozzáadott értékű, nehéz fizikai munka elvégzésére. A kormányfő szerint ez nem igaz a kelet-magyarországi régióra, ahol még mindig sok az állástalan. A Tisza Párt a választási kampányban ígéretet tett arra, hogy korlátozza, majd felülvizsgálja a harmadik országból való munkaerő-toborzás lehetőségét, mivel az ország több pontjáról arról számolnak be a helyi dolgozók, hogy a munkáltatók a vendégmunkások alkalmazásával lenyomják a béreket, és veszélyeztetik a foglalkoztatottak állását. A június 6-ától érvényes szabályozás a munka­vállalási célú tartózkodási engedélyek rendszerének csak az egyik elemét, Az engedély- típus elnevezése miatt félreérthető a mostani szigorítás, mivel az azt sugalmazza, hogy harmadik országokból nem érkezhetnek munkavállalók Magyarországra a jövőben. A vendégmunkás-­engedélyt a kormány 2024-ben vezette be, 2025-ben pedig szigorított a szabályokon. Az engedéllyel foglalkoztatottak úgy jöhettek Magyarországra, hogy azok a vállalatok, amelyek stratégiai partnerséget kötöttek a kormánnyal, meghatározott ágazatokban, meghatározott körülmények fenn­állásával államilag minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül egyszerűen és gyorsan hozzá­jutottak elegendő számú vendégmunkáshoz, első­sorban a Távol-Keletről. A toborzást és az eljárás érdemi részét a kölcsönzőcégek végezték, a gyorsított eljárásban 21 napos átfutási idővel, ami jóval versenyképesebb, mint a 70 napos általános eljárás. A vendégmunkásokat foglalkoztató hazai vállalkozások, mint a Master Good, tehát alacsony adminisztrációs teherrel, a munkaerő-kereséssel járó nehézségeket áthidalva, viszonylag kis felelősségvállalás mellett képesek voltak feltölteni a nyitott pozíciókat. Ezt a munkavállaláshoz kötött tartózkodási­engedély-típust szüntette meg a kormány, de jelentős kedvezmények mellett, átmeneti szabályokkal. Azok a foglalkoztatók, amelyek június 5-éig már toboroztak harmadik országból munka­vállalókat, vagy elindították az eljárást, még évekig ki tudják használni a lehetőséget, mivel csak az új engedélyek kiadását szüntette meg a kabinet. A már vendégmunkás-engedéllyel itt tartózkodók a kétéves munkavégzési időt egy évvel meghosszabbíthatják, és az átmeneti rendelkezések lehetőséget adnak nekik új eljárás lefolytatására is. Ez azt jelenti, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek június 5-éig gondoskodtak külföldi munkavállalókról, legalább hat évig nem kell új stratégiát kidolgozniuk, persze csak akkor, ha a korábban toborzott munkaerő nem követ el szabálytalanságot, vagy nem akar önként távozni. Azoknak a cégeknek sem szűnt meg a toborzási lehetőségük, amelyek most attól tartanak, hogy magyar alkalmazottak híján a munkahelyteremtő beruházásaik nem térülnek meg. A Master Good és más vállalatok sajtóban közzétett „segélykiáltása” azért tekinthető mégis határozott nyomásgyakorlásnak, mert a kormány a többi munkavállalási célú letelepedési engedélyhez nem nyúlt. Az alacsony hozzáadott értékű álláshelyek, azaz a fizikai munkakörök betöltésére továbbra is igényelhető foglalkoztatási célú engedély – ez a legáltalánosabb típus a hazánkban elhelyezkedni akarók számára. Jelenleg csak három országból érkezhetnek: Georgiából, Örményországból és a Fülöp-szigetekről. Utóbbi ország kiemelten fontos a magyarországi toborzás szempontjából. A vállalatoknak nehezebb dolguk van, mert a június 5-éig bevett gyakorlat szerint már nem tudnak munkaerőt behozni. Munkavállalási céllal az említett három országból érkezők kapnak engedélyt akkor, ha már van munkahelyük, ám a szükséges adminisztráció és a toborzáshoz kapcsolódó kihívások a minősített munkaerő-közvetítők helyett a foglalkoztatni szándékozó cégekre hárulnak. Ráadásul a csoportos toborzás lehetősége is megszűnt. Összességében tehát a vállalatoknak volt idejük felkészülni az új rendszerre, hiszen a kormány következetesen hangoztatta a korlátozással kapcsolatos szándékait. Az érintett cégek és a munka­adói, valamint hr-képviseletek már májusban egyeztetést kezdeményeztek, ám megkeresésükre a kabinet nem reagált. Ez a gyakorlat egyértelműen kifogásolható, a mindenkori kormánynak kötelessége egyeztetni a munkaadókat és a munka­vállalókat képviselő szervezetekkel; Európában a szociális párbeszéd nemhogy bevett és ajánlott gyakorlat, de kötelesség is. A bevándorlási eljárás a harmadik országok munka­vállalóit érinti, a háború sújtotta Ukrajnára speciális szabályok vonatkoznak. A legáltalánosabb engedélytípus az említett foglalkoztatási célú engedély. Harmadik ország állampolgára, aki dolgozni szeretne Magyarországon, csak akkor kap engedélyt, ha már felvették az állásba, vagyis munkát keresni nem jöhet ilyen eljárással. A foglalkoztatási célú engedély nem jogosítja fel az ideérkezőt családegyesítésre, és legfeljebb két évre adható, vagyis hosszú távú magyarországi tartózkodás esetén más engedélyre van szükség. Külön eljárásrendben kérhető idénymunkára engedély, amely mindössze hat hónapos tartózkodást tesz lehetővé. A harmadik országból érkezők kedvezményekkel is tudnak munkát vállalni. A magyar kártya azoknak a szakképzett dolgozóknak adható, akik informatikai, pénzügyi, természettudományi vagy más magas képzettséget igénylő területen szeretnének elhelyezkedni. A nemzeti kártya meghatározott állampolgárságok valamelyikéhez köti a magyarországi munkavállalás lehetőségét, speciális szabályokkal. Az EU kék kártya elnevezésű dokumentum a felsőfokú végzettségűeknek adható, amennyiben a képzettség megfelel a betöltendő álláshely követelményeinek. E három feltételhez kötött tartózkodás lehetőséget ad a családegyesítésre is. Szintén érkezhetnek Magyarországon letelepedni szándékozók befektetési és vállalkozói engedélyekkel, a kapcsolódó speciális szabályozású eljárások lefolytatásával. A vendégmunkásokkal kapcsolatos aggodalmak mind a helyiek, mind a munkáltatók részéről érthetők. A magyar munkavállalók attól tartanak, a külföldiek érkezése arra ösztönözheti a munkáltatót, hogy ne emelje a fizetéseket, ráadásul sok helyen feszültséget okoz, hogy a helyiek nem kapnak például lakhatási és utazási támogatást, a külföldieket pedig ilyen formában is kénytelen segíteni a munkáltató. Az eltérő kulturális szokások is aggaszthatják a helyieket. A rendelkezésre álló magyar munkaerő-tartalék mobilizálása nem könnyű feladat, a fejlett országokban is általános jelenséggé vált, hogy sokan nem akarnak olyan munkahelyen dolgozni, amely alacsony bért kínál, és ahol nagy felelősséget vagy terhelést kell elviselni. Szintén a munkaerő-kínálatot szűkíti a kivándorlás: mindig több százezres nagyságrendben tartózkodik munkaképes magyar külföldön, és noha érkeznek haza, folyamatosan mennek is ki a fiatalok. Fontos, hogy a munkavállalási célú bevándorlás nem hasonlítható a 2015 óta súlyos problémát okozó illegális migrációhoz. Utóbbi esetben az érkezők tartózkodása szabálytalan, nincsenek papírjaik, rendezetlen a helyzetük, így munkát sem tudnak vállalni. Sokan közülük nem is akarnak, mindössze a szociális juttatásokat akarják kihasználni. Nyitókép: A Master Good nyomást akart gyakorolni a kormányra, de állami támogatással teremtene munkahelyeket Fotó: MTI/Balázs Attila