● news.bsdnet.hu

A kormány  honlapjára hétfő délután, Magyar Péter napirend előtti beszéde után került fel az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezete , amelyhez június 27-ig (szombatig) várják a véleményeket, javaslatokat és észrevételeket. Az Alaptörvény-módosítás tervezett preambuluma szerint az Országgyűlés megállapítja, hogy a demokratikus jogállamiság helyreállítása érdekében olyan alkotmányos szabályozás megalkotása szükséges, amely megteremti az állam jogszerű és zavartalan működésének kereteit, valamint elősegíti az alkotmányos intézményrendszer felülvizsgálatát és megújítását. Az Országgyűlés alkotmányozó hatalomként kinyilvánítja azon szándékát, hogy széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést követően megalkotja Magyarország új Alkotmányát , amely a népszuverenitás, a hatalommegosztás, a jogbiztonság és az alapvető jogok védelmére épül. Az Alaptörvényben taxatíve felsorolt jogszabályok közül kikerülne az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete. Ilyen szerv például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vagy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. Az Alaptörvény ezután a következő jogszabályokat ismerné el: Az Alaptörvény XXIII. cikkének módosításával időben korlátoznák a parlamenti képviselők mandátumát . Az indoklás szerint a korlátozás hozzájárulna ahhoz, hogy a törvényhozásban szélesebb körben jelenjenek meg új társadalmi tapasztalatok és szemléletmódok. A módosítás szövegszerűen így szól: Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött. A korlátozó rendelkezést először az Alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő, várhatóan a 2030. évi országgyűlési képviselők általános választásán kellene alkalmazni. Az Alaptörvény tizenhatodik módosítása , amely alig három napja lépett hatályba, szintén tartalmaz mándátumot korlátozó szabályt, amelynek lényege: a miniszterelnöki megbízást megszakításokkal együtt – legfeljebb nyolc évig lehet betölteni, és az időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni. Hont András publicista Facebook-bejegyésében élesen reagált a cikluskorlátozásokra: Az eredmény persze az, hogy a miniszterelnöki és képviselői cikluskorlátozás együtt a magyar állam teljes elhalását okozza majd. Ilyen méretű fluktuáció, a kormány és a parlament együttes meggyengítése csak a »befektetők« hatalmát növeli, csak nagy cégektől érkező lobbisták, valamint totáldilettánsok vállalnak majd politikai szerepet. Az Alkotmánybíróság elnökét, Polt Pétert úgy távolítaná el tervezet, hogy újból bevezetné az alkotmánybírák megbízatásának 70 éves felső korhatárát . 2012-ig valóban létezett egy szabály, hogy az alkotmánybírósági tisztség megszűnik a 70. életév betöltésével. Igen ám, de 2012 előtt a mandátum nem tizenkettő, hanem kilenc évre szólt, és a bírák újraválaszthatók voltak. A tervezet úgy akarja elmozdítani a testületből a már 70. életévüket betöltött alkotmánybírákat (Polt Pétert, Haszonicsné Ádám Máriát, Juhász Miklóst és Lomnici Zoltánt), hogy beiktatná a zárórendelkezések közé: Ha az Alkotmánybíróság tagja az Alaptörvény tizenhetedik módosítása hatálybalépésének napján már betöltötte a hetvenedik életévét, megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatályba lépése időpontját követő hónap első napján megszűnik. Megjegyezzük, az Európai Unió Bírósága a C-286/12. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben 2012. november 6-án kimondta, hogy a bírák, ügyészek és közjegyzők kötelező nyugdíjkorhatárának hirtelen leszállítása sérti a 2000/78/EK irányelvben lefektetett, életkor szerinti diszkrimináció tilalmát. A bíróság több más ítélete is tagállami kötelezettségszegést állapított meg a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság elvére hivatkozva. Többek között kilőtték a nyugdíjkorhatár csökkentésére irányuló lengyel szabályozást is, mert ellentétesnek találták az uniós joggal. A tervezet visszaadná az Alkotmánybíróságnak az elnökválasztás jogát . 2012 előtt ugyanis a testület a saját tagjai közül választott elnököt. Így választották meg annak idején társaik Sólyom Lászlót, Németh Jánost, Holló Andrást, Bihari Mihályt és Paczolay Pétert is. Emellett hatályon kívül helyeznék azt a rendelkezést, amely a központi költségvetés adósságszintjéhez kapcsolódóan korlátozta az Alkotmánybíróság felülvizsgálati hatáskörét . Ez a korlátozó szabály így szól: Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)–e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. A módosítás a bírói önigazgatás érvényesítése és a bírósági szervezetrendszer függetlenségének erősítése érdekében módosítja az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és a Kúria elnöke jelölésének, megválasztásának, valamint megbízatásának megszűnésének szabályait. A tervezet szerint az OBH, illetve a Kúria elnökének a bírák által javasolt három-három személyt kellene jelölni, és a köztársasági elnök ebből a három jelöltből választaná ki azt a személyt, akinek a megválasztását javasolná az Országgyűlésnek. Az OBH és a Kúria elnökének javasolt személyt továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választanák meg. Emellett meghatároznák az OBH és a Kúria elnöke megbízatása megszűnésének eseteit, illetve a bírósági törvény módosításában meghatározott módon lehetővé tennék a visszahívásukat bírói kezdeményezésre. Az Alaptörvény módosítása a közvagyon védelmének és a jogellenesen felhasznált közvagyon visszaszerzésének érdekében létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. A hivatal törvényben meghatározottak szerint A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választanák meg. Rögzítenék az Alaptörvényben, hogy a szervezet elnöke évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. A módosítás indoklása szerint a közösség erőforrásainak megőrzése, valamint a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságába vetett közbizalom helyreállítása érdekében szükséges egy olyan független intézmény alkotmányos megalapozása, amely elősegíti a közvagyont érintő visszaélések feltárását és a közvagyon védelmét. Az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezései az államfő eltávolításával egészülne ki: Az Alaptörvény módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik . Ugyanez a rendelkezés egyúttal meghatározná, hogy az Országgyűlés az új államfőt az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra választaná meg. Az indoklás szerint a hivatalban lévő köztársasági elnök működésével kapcsolatban súlyos bizalomvesztés állt be a társadalom részéről, ugyanakkor a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége az alkotmányos demokráciát helyreállítsa és biztosítsa az alkotmányos intézmények tényleges működését. A tervezet szerint hatályon kívül helyeznék a közpénz fogalmának külön meghatározását , mivel annak tartalma a hatályos jogrend egészéből és a kialakult joggyakorlatból egyértelműen levezethető. A fogalom tételes rögzítése indokolatlanul leszűkíthette annak értelmezési körét, és akadályozta a változó pénzügyi és szervezeti viszonyokhoz való alkalmazkodást. (Borítókép: Magyar Péter az Országgyűlés ülésén 2026. június 22-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)