● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! „Szép eljárás? Nem. De teljes mértékben megfelel az Alaptörvény szövegének” – írja a kormány 17. Alaptörvény-módosítási javaslatáról Fülöp Botond jogász, aki a kegyelmi botrányt kirobbantó Vidéki prókátor néven ismertté. Szerinte az sem volt szép eljárás, hogy Orbán minden közjogi pozícióba a saját megbízható embereit ültette és úgy tekintett az ellenzékre, mintha nem is lenne. Fülöp Botond úgy véli, a 17. Alaptörvény módosítás miatt Sulyok Tamás államfő helyzete jogi értelemben menthetetlenné vált. Ha ugyanis Sulyok úgy dönt, hogy nem írja alá a megbízatásának megszüntetéséről is rendelkező Alaptörvény-módosítást, akkor a tiszás többség az aláírás alkotmányos felhatalmazás hiányában történő, vagyis Alaptörvényt sértő megtagadására hivatkozva megindíthatja ellene a megfosztási eljárást. Az eljárás megindításától kezdve Sulyok nem gyakorolhatja a hatásköreit, amire való tekintettel az Országgyűlés megállapíthatja a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét. Ennek pedig az a jogkövetkezménye, hogy a feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke vagyis Forsthoffer Ágnes fogja gyakorolni, ő fogja Sulyok Tamás helyett aláírni az elnök megbízatásának megszüntetéséről (is) rendelkező Alaptörvény-módosítást és ő fogja elrendelni annak kihirdetését. Ez az, ami nem éppen szép eljárás, de a komlói jogász szerint ahhoz, hogy felépítsük újra a jogállamot, előbb le kell bontani a maffiaállamot, „amelyet – mások mellett – Sulyok Tamás is hűen, szervilis módon szolgált és melynek ő az egyik jelképe”. Úgy véli, bontás esetén elegendő az Alaptörvény és a jogszabályok szövegének való megfelelés, vagyis a formális jogszerűség. Más a helyzet építésnél, ilyenkor a jogállami elveknek is maradéktalanul meg kell felelni. A Vidéki prókátorban azonban maradt némi hiányérzet: „én belefoglaltam volna az Alaptörvénybe egy rendszerváltás-klauzulát, mely rögzítette volna, hogy áprlis 12-én a nép egyértelmű döntésével végett vetett a magát a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett államhatalmi berendezkedésnek, mely az alkotmányozó többségével visszaélve lebontotta a jogállamot és az államhatalom maffiaszerű működését hozta létre, egyben példátlan mértékű egységgel a jogállam újbóli felépítését tűzte ki a megválasztott új többség feladatául, egyértelművé tette volna az Országgyűlés ezen felhatalmazáson alapuló elkötelezettségét a rendszerváltás megvalósítása és a jogállam újbóli létrehozása iránt és erre tekintettel szüntette volna meg Sulyok Tamás megbízatását.” Ami pedig az Alkotmánybíróságot illeti, szerinte a megbízatási idő kilenc évre csökkentésével öt további alkotmánybíró megbízatását is meg lehetett volna szüntetni és ezáltal összesen kilenc új alkotmánybíró megválasztására nyílt volna lehetőség. A Magyar Hang adja ki a Vidéki prókátor, Fülöp Botond könyvét, Én, a Vidéki prókátor – Gondolatok a polgári Magyarországért címmel, a szerzővel nemrég személyesen is találkozhattak az érdeklődők. A komlói ügyvéd a Kompország vendége is volt, és többek között arról is beszélt a műsorban, hogy miért nem lehet pusztán alkotmányos eszközökkel lebontani egy olyan maffiaállamot, amilyennek az Orbán-rendszert tartja.