● news.bsdnet.hu

A HBO márciusban debütáló sorozata, a Rooster – magyar címet nem érdemes keresgélni, mert szerencsére nem adtak neki –, szóval nagyjából úgy indul, mintha valaki összemixelte volna a Ted Lassót egy válás utáni terápiás csoporttal és egy túlárazott amerikai egyetemmel. Szabadi Klaudia újságíró Így aztán nem is csoda, hogyaz eredménykaotikuslett: egyszerre kínos, mégis bájos, olykor kifejezetten idegesítő,viszont meglepően magával ragadó; erre a típusra szoktuk azt mondani, hogy “működik”, pedig távol van a tökéletestől. Steve CarellGreg Russót, a középkorú bestsellerírót alakítja, aki olyan könyveket ír, amilyeneket általában reptéren vesz az ember – “valami könnyed olvasmány kell” felkiáltással. Szóval akciódús sztorikkal és macsó főhősökkel operál ponyvaregényeiben, míg a való világban inkább olyan pasas, aki egy társaságban háromszor kér elnézést, mielőtt megszólalna. Tehát Steve, elnézést, Greg a hivatalos verzió szerint azért utazik New Englandbe, hogy vendégelőadóként magyarázzon az ottani egyetemen irodalomról a hallgatóknak, valójában viszont azért marad ott, mert lánya,Katie éppromantikusatomkatasztrófán megy keresztül: a férje elhagyta egy nála fiatalabb doktoranduszért.(Ez utóbbi olyan klisés, legalábbis nekem, hogy már-már unalmas, de ez legyen az én bajom.) Lényeg, hogy Russo minimum tíz részen keresztül kínosabbnál kínosabb csevejekbe bonyolódik az egyetemi folyosókon, kampuszkávézókban és a valószínűtlenül hangulatos könyvtárakban - az ilyesmit az ember szíve szerint továbbtekerné, mert olyan vontatott, de ha ezt túléljük, akadnak említésre méltó pillanatai is. Olyan, mintha egy minimum 15 éves vígjátékot olvasztottak volna ki a fagyasztóból,mégis nehéz abbahagyni,a poros poénok egy része pedig olyan érzést kelt a nézőben, mintha egy középkorú forgatókönyvíró kétségbeesetten próbálná megérteni a TikTok-generációt,miközben nagyjából annyira boomer, hogy azt sem tudja, mi a különbség a szoftver és a szetter között. Szerethető, de olykor fárasztó is a Rooster, tele van túlzásokkal, szóval számomra abszolút nem a “többször nézős” kategória,sőt, ha nem lett volna benne a rektort alakító, John C. McGinley, akit speciel imádok, lehet, hogy végig sem nézem. Ilyen vicces rektor ugyanis nincs ebben a Naprendszerben, konkrétan úgy viselkedik, mintha a világ legdrágább wellness-hoteléből irányítaná az egyetemet - McGinley alakítása kiemelkedő; hozzáteszem, ebben a szériában a mellékszereplők sokszor érdekesebbek, mint maga a főszál. A hiba nem a casting, nem is az olykorunalomba fulladóepizódok vagy az elcsépelt viccek sokaságának tudható be - ezeket minden feketeöves sorozatjunkie megtanulta elviselni -, sokkal inkább a gyakran abszolút irreális történetvezetés és ugyancsak irreális és szürreális emberi viselkedésformák kaotikus, néha felszínes egyvelege a baj. Például az egyik jelenetben Greg véletlenül egy kissé megsért valakit valami irodalmi utalással, mégis úgy kezelik az alkotók, mintha nemzetközi diplomáciai incidenst okozott volna. Egy másik emlékezetesen hiteltelen részben egész testével ráesik egy hallgatóra, ebből aztán kreálnak vagy fél epizódnyi krízist - ez pedig manapság nem vicces, inkább kínos. Viszont itt jön a csavar, a Rooster akkor ragad magával, amikor hagyja, hogy Steve Carell “carrelkedjen”, amikor nem erőltet rá méltatlan és/vagy elképzelhetetlen viselkedésformákat. Mert azért valljuk be,Steve Carelljó színész;senki nem tud olyan szerencsétlenül mosolyogni, mint ő, kevesen tudnak olyan esetlenül bűbájosak, idegesítők és mégis szerethetők lenni, mint ő, aki tulajdonképpen olyan, mint egy emberi golden retriever. A legjobb jeleneteknek pedig végül is semmi közük a humorhoz, a halk, kellemetlen diskurzusok egy apa és lánya között keltik életre valamennyire ezt a könnyűsúlyú szériát. Ez legalább életszerű, hiszen rengeteg édesapa próbál meg segíteni hányattatott sorsú lányának, csak éppen fogalma sincs arról, hogyan. Ez különösen megerőltető annak a faternak, akinek olyan sarja van, mint Gregnek: a nő megfontolt felnőttnek tetteti magát, miközben hisztérikusan álmodozik hűtlen férje könyvtárának porig égetéséről. Pfff. Az egész amolyan félig üres-félig teli pohár, gyakran kiszámítható, poros és puhány, viszont végre nem öldökölnek, lövöldöznek és üvöltöznek benne non-stop. Nem sokkol, csupán egy kedves, enyhén neurotikus szappanopera olyan emberekről, akik próbálják nem totálisan tönkre tenni egymás életét. A Rooster egyszerűen csak ott akar lenni az emberrel esténként, egy puha plüsspléd, némi nasi és enyhe egzisztenciális válság mellett,amire Steve Carell és a már említett mellékszereplők még mindig abszolút megfelelők. Doktori címet ugyan nem érdemel ez a széria, de azért átmegy a vizsgákon, nem bukik ki az első zárthelyinél, és nagy nehezen a diplomáig is elbukdácsol- hogy stílszerű legyek. Fél órát késett: kiderült, mit csinált Magyar Péter a kormányülés előtt Kígyók borzolják a kedélyeket Pécsett: egyre gyakrabban bukkannak fel a városban Várkonyi Andrea és Bochkor Gábor lánya leérettségizett: Nórinak ezért voltak mások a vizsgái Ebben a pillanatban érkezett: férjhez megy Stohl András lánya Ez Gajdos László első miniszteri intézkedése: a cirkuszokat érinti a fontos döntés Távozik az Országgyűlés nagyfőnöke: Forsthoffer Ágnes nyilvánosságra hozta a döntés okát Hamis hirdetéssel verik át a magyar betegeket: innen ismered fel, hogy csalás Megszólalt Bonnie Tyler családja: ezt lehet tudni a kómában lévő énekesnőről Brutális emberrablás Szabolcs-Szatmárban: utánfutóba zárta exe kollégáját egy férfi Titkolják a gyógyszerészek: ezzel a mondattal súlyos tízezreket spórolhatsz a patikában Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a hírlevelünkreitt.