● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Országszerte szükség lenne arra, hogy a leszakadó rétegeket egy komplex stratégia mentén emelje fel az új kormány, tűzoltás helyett életstratégia-váltást kínáljon a legszegényebb családok számára – jelentette ki lapunknak L. Ritók Nóra, aki sokéves toldi tapasztalatai alapján ki is dolgozta ennek módszerét. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója szerint az Orbán-kormányok idején el akarták hallgattatni, ellenségszerepbe tolták azokat, akik nem a kormányzati sikerpropagandát visszhangozták. De most van lehetőség változásra. – A fideszes hatalom válogatott eszközökkel próbálta ellehetetleníteni az elmúlt évek során, ezt korábban is lehetett sejteni. A választás után a Partizánnak adott interjúban viszont a döbbenetes részletekről is beszámolt: titkosszolgálati tisztek nyomásgyakorlásáról, fenyegető telefonhívásokról, támogatásokkal való zsarolásról. Miért döntött úgy, hogy mindezt nyilvánosságra hozza?  – Nagy lelki teher volt ennek a hordozása, de reméltem, hogy eljön a pillanat, amikor nyíltan beszélhetek róla. Az Alkotmányvédelmi Hivataltól érkező látogató, aki hónapokon keresztül járt hozzám, és faggatott a munkámról, az első alkalommal tájékoztatott, hogy a találkozásokról nem beszélhetek senkinek, mert ez államtitok. Csak nyilvánosan is elérhető adatokról, tevékenységekről beszéltem neki, miközben folyamatosan tudni akartam, mit akarnak tőlem – szabadulni szerettem volna ebből a kiszolgáltatott helyzetből. Végül közölte, hogy ebben a formában befejezte a látogatásokat, de azért hozzátette: „egy percig se gondolja, hogy mostantól könnyebb lesz magának”. Nem csak személyes indíttatásból vállaltam a partizános interjút, arra is fel szerettem volna hívni a figyelmet, hogy az új kormánynak fontos feladata a civil szervezetekkel való kapcsolat rendezése. Ne tekintsen a civilekre ellenségként, a véleményünket vegye figyelembe a döntéshozatalnál. – 2010-ben, amikor a Fidesz kétharmados felhatalmazást kapott a választóktól, egy átfogó stratégia kidolgozásával hozzá lehetett volna fogni a mélyszegénység, a generációs hátrányok felszámolásához. Mi lehetett az oka annak, hogy ez elmaradt? – Vannak beidegződések, amelyeket a rendszerváltás óta hordunk magunkkal. Az egyik az, hogy aki döntési pozícióban van, úgy érzi, neki mindig a sikerességét kell bizonygatnia. Ettől reméli, hogy meghosszabbodhat a kinevezése. A legfelső politikai szinteken és az intézményvezetőkön át a polgármesterekig is ezt láttam. Ám az, hogy a kritikus hangokat hallató civileknek félniük kelljen, az elmúlt 16 évben erősödött föl. El akarták hallgattatni, ellenségszerepbe tolták azokat, akik nem a kormányzati sikerpropagandát visszhangozták. De most van lehetőség változásra. • A kollégái tisztában voltak azzal, hogy önre milyen nyomás nehezedik? • Az elmúlt 16 évben melyek voltak a legnehezebb időszakok? • Mit gondol, melyek voltak az Orbán-kormány legnagyobb bűnei a kistelepüléseken élőkkel szemben? • Az oktatásban hol csúsztak el a dolgok? • Hol tart most a megbocsátásban? A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap 2026. június 25-ig kapható 2026/25. számában . Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz! Már előfizető vagyok, bejelentkezem!