● news.bsdnet.hu

Kedden ismét a Magyar Nemzeti Bankra figyelnek a piacok: a Monetáris Tanács kamatdöntő ülést tart, és a várakozások szerint hosszabb szünet után újra csökkenhet az alapkamat. A jelenlegi irányadó ráta 6,25 százalék, az elemzői várakozások többsége pedig már 25 bázispontos vágással, vagyis 6 százalékos új szinttel számol. A kamatcsökkentés lehetősége egy ideje már lóg a levegőben: az Economx is írt már arról, hogy a vártnál kedvezőbb infláció és a magyar eszközök kockázati megítélésének javulása miatt alacsonyabb kamatszint is elegendő lehet az árstabilitás fenntartásához. Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Reutersnek adott interjúban arról beszélt: az inflációs adatok a vártnál jobban alakultak, miközben a kockázati felárak is mérséklődtek, ez pedig lefelé tolhatja azt a kamatszintet, amely mellett az MNB teljesíteni tudja árstabilitási célját. A jegybank mozgásterét elsősorban az erős forint, a kedvező inflációs kép és a csökkenő állampapírpiaci hozamok növelhették. A forint az elmúlt hetekben többéves csúcs közelében mozgott az euróval szemben, miközben a befektetői bizalom javulása az állampapírpiacon is látható volt. Ez azért fontos, mert ha a piac kisebb kockázatot áraz Magyarországgal kapcsolatban, akkor az MNB-nek kevésbé kell magas kamattal védenie a forintot és az inflációs várakozásokat. Az OTP Global Markets heti előrejelzése szerint a jegybank „nagyon nagy valószínűséggel” csökkentheti az alapkamatot kedden. A bank elemzése szerint a jelenlegi erős árfolyam érdemben hozzájárult a korábban makacs inflációs folyamatok megtöréséhez, és ahhoz is, hogy a minimálbér-emeléshez, valamint a korábbi fiskális keresletélénkítéshez kapcsolódó inflációs kockázatok végül ne realizálódjanak. Az OTP várakozása szerint az alapkamat 6,25 százalékról 6 százalékra mérséklődhet. (százalék) Az inflációs adatok valóban a kamatvágás mellett szólnak. A májusi adat érdemben alulmúlta a piaci várakozásokat: az éves infláció 1,8 százalékra csökkent , miközben a fogyasztói árak havi szinten stagnáltak. A CIB heti riportja ezt kellemes meglepetésként értékelte, és bár az év további részében emelkedő inflációval számol, éves átlagban így is bőven 3 százalék alatti pénzromlási ütemet vár. A bank előrejelzése szerint az alapkamat az év végére 5,5 százalékra csökkenhet. A kérdés így már kevésbé az, hogy egyáltalán lép-e a jegybank, sokkal inkább az, hogy mennyire lesz bátor a Monetáris Tanács. A piaci alapeset jelenleg a 25 bázispontos kamatvágás, de az OTP elemzése szerint a határidős árazásokban már egy 50 bázispontos csökkentés esélye is megjelent. Ez ugyanakkor továbbra is a meglepetés kategóriájába tartozna, mivel a Varga Mihály vezette jegybank eddig következetesen az óvatos, lépésről lépésre haladó monetáris politikát hangsúlyozta. Az óvatosságra továbbra is vannak okok: mind olyan tényező, amely gyorsan visszahozhatja a piaci bizonytalanságot. Ráadásul az év második felében az infláció várhatóan emelkedhet a mostani rendkívül alacsony szintekről, így az MNB számára kulcskérdés lesz, hogy a friss Inflációs jelentés milyen pályát vázol fel. A Portfolio elemzői körképe is azt mutatja, hogy a piac többsége kamatcsökkentésre számít. Felmérés ük szerint kedden 6 százalékra csökkenhet az alapkamat, év végére pedig 5,5 százalékos szint jöhet. A körképben megszólaló elemzők többsége szerint a javuló inflációs kilátások és a kedvezőbb kockázati megítélés végre lehetőséget adhat az MNB-nek az első óvatos lépésre, de a folytatás üteme már sokkal inkább a forint stabilitásától, az inflációs pályától és a költségvetési vállalások hitelességétől függhet. A keddi kamatdöntés ezért nemcsak önmagában lesz fontos, hanem a jegybank üzenete miatt is. Ha a Monetáris Tanács valóban vág, a piac arra figyel majd, hogy egyszeri korrekcióról vagy egy újabb kamatcsökkentési szakasz kezdetéről van-e szó. Megosztom