● news.bsdnet.hu

A következő időszak továbbra is rendkívül bizonytalan, több olyan kockázat is fennáll, amely ismét jelentősen felfelé hajthatja az olajárakat – mutatott rá lapunk megkeresésére Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai elemzője. Emlékezetes, Magyar Péter múlt hét szerdán bejelentette , mivel várhatóan már 10-15 forinttal a védett árak (benzin: 595, gázolaj: 615 forint) alá csökken az üzemanyagok ára a hazai töltőállomásokon, a kormány arról döntött, kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok megváltoztatását az Országgyűlésnél, vagyis a védett ár kivezetését. A Tisza-kormány láthatóan készpénznek vette, hogy az üzemanyagpiaci feszültségek feloldódtak. Csakhogy a hét végére a bizonytalanság nem csökkent. Épp ellenkezőleg: Izrael dél-libanoni akciói miatt meghiúsult a péntekre tervezett amerikai-iráni csúcs, szombaton pedig már olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a Forradalmi Gárda újra le akarja zárni a Hormuzi-szorost. Irán lépésére Washington válaszul a tengeri blokád visszaállításával fenyeget, ami miatt a globális ellátási láncok helyreállása hónapokat csúszhat. Hortay Olivér szerint a Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatban az első és legfontosabb kérdés, hogy az adott ország vagy régió nettó energiaexportőr vagy nettó energiaimportőr-e. Általánosságban elmondható, hogy a kínálati szűkületek és olajpiaci sokkok nyertesei azok az országok, amelyek nettó exportőrök, és amelyek exportját fizikailag nem akadályozza az adott geopolitikai esemény. Példaként megemlítette Kanadát, Norvégiát és Oroszországot, ők profitálhatnak egy ilyen helyzetből, hiszen magasabb árbevételt realizálhatnak az emelkedő világpiaci árak miatt. Az Európai Uniót a Hormuzi-szoros körüli problémák elsősorban közvetetten érintik, mivel az ott áthaladó olaj és földgáz elsődleges célpiaca Ázsia – ezt magyarázza azt is, hogy az elmúlt hónapokban több ázsiai országban komolyabb ellátási nehézségek jelentkeztek, mint Európában. Ugyanakkor a nyersolaj és a cseppfolyósított földgáz világpiaci termékek, ezért az árak emelkedése végső soron Európában is megjelenik. – hangsúlyozta a szakértő. Emlékeztetett ugyanakkor, fizikai ellátási problémák Magyarország esetében nem alakultak ki, mivel energiaimportunk túlnyomó része nem a Közel-Keletről érkezik. A beszerzési költségek azonban átmenetileg emelkedtek, az elmúlt egy hétben mégis, a Hormuzi-szoros újranyitásával kapcsolatos pozitív várakozások jelentős korrekciót eredményeztek az olaj- és gázpiacokon. – Ez Magyarország számára kedvező fejlemény volt, amit a forint erősödése is jelzett. A nagy kérdés most az, hogyan alakul a helyzet a következő napokban és hetekben. Az elmúlt időszakban gyakran óráról órára érkeztek egymásnak ellentmondó hírek a térségből – magyarázta. Hortay Olivér szerint a közel-keleti helyzet alakulása a védett üzemanyagár kivezetéséről szóló vita szempontjából is kulcskérdés, ugyanakkor nem csak az befolyásolja: az elmúlt hetekben az Egyesült Államok és Kína jelentős stratégiai készletfelszabadítással növelte a kínálatot, ami mérsékelte az árakat, ugyanakkor egyelőre nem látható, hogy ez a gyakorlat meddig folytatódik. Mint mondta, sok a kockázat, amelyek felhajthatják az olajárakat. Szerinte akik ellenzik a védett ár kivezetését, ezért tartanak attól, hogy egy újabb világpiaci ársokk nagyon gyorsan megjelenhetne a magyar benzinkutakon is. – magyarázta. A kritikusok szerint ezért célszerűbb lenne megvárni, amíg csökkennek a közel-keleti geopolitikai kockázatok és kiszámíthatóbbá válik a helyzet. Hortay Olivér felhívta a figyelmet a Tisza érvelésére is, miszerint amennyiben újabb piaci sokk következne be, szükség esetén ismét be lehetne avatkozni, és vissza lehetne vezetni az intézkedést. – A kérdés azonban az, hogy erre a kormány képes lenne-e kellő gyorsasággal reagálni – jegyezte meg a szakértő.