Megnéztük, mit vállalt a kormány az uniós 10 milliárd euróért, és mit nem

Június 19-én, miközben Magyar Péter miniszterelnök első EU-csúcsán ült, feltehetően írásos eljárás formájában fogadta el a biztosok testülete a módosított magyar helyreállítási tervet , amelyet június 10-én adtak be, vagyis a – pozitív – értékelés rekordgyorsasággal született meg. Ennek alapján várhatóan július 9-én a pénzügyminiszterek tanácsa a tagállamok részéről jóváhagyja a tervet – ez egy formai, de szükséges döntés. A folyamat olyannyira gyors volt, hogy az Európai Bizottság azon oldala , amelyet a még a Covid utáni helyreállítást segítő pénzügyi keret magyarországi programjának szántak, még mindig Magyar elődje, Orbán Viktor és Ursula von der Leyen bizottsági elnök fotójával reklámozza az új kormány által menedzselt folyamatot. Persze abban, hogy most itt tartunk, az Orbán-kormánynak elévülhetetlen érdemei voltak. Összességben alapvetően pozitívan értékelte az Európai Bizottság Magyarország teljesen átdolgozott helyreállítási és ellenálló-képességi tervét, ugyanakkor világossá tette: a források folyósítása továbbra is számos jogállamisági és korrupcióellenes feltétel teljesítésétől függ. A több száz oldalas értékelés szerint az új program jelentősen ambiciózusabb az előzőnél, különösen a közigazgatási reformok, az energiaátállás és a versenyképesség területén. A Bizottság emlékeztet: a korábbi, 2022-ben jóváhagyott terv végrehajtása több tényező miatt ellehetetlenült, ezért Magyarország teljesen új programot terjesztett elő. Az uniós testület 13 vizsgálati szempontból 12 esetében a legjobb, „A” minősítést adta, egyedül a költségbecslések megalapozottságát értékelte eggyel gyengébbre, „B”-re. A dokumentum szerint a magyar gazdaság a három évnyi gyenge teljesítmény után fokozatosan kilábalhat a stagnálásból, de továbbra is vannak kihívások. https://hvg.hu/gazdasag/20260614_rrf-kibocsatascsokkentes