● news.bsdnet.hu

Magyar Péter az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén jelentette be az úgynevezett tisztítótűz műveletet, ami a miniszterelnök szerint politikai, gazdasági és jogi akció. Célja pedig Magyarország megszabadítása az átható korrupciótól és a maffia szorításától, egyik eleme pedig a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal. A kormányfő szerint nincs a napnak olyan órája, hogy ne derülne ki, hogy a Fidesz alatt hogyan alakult át a közpénz magánvagyonná. Példaként említette a felcsúti kisvasutat, Hatvanpusztát, a túlárazott Budapest-Belgrád vasútvonalat, a „lenyúlt szállodákat”, a feleslegesnek nevezett lélegeztetőgépeket, a Kesmát és a dohánykoncessziót, valamint a magántőkealapokat, de megemlítette Lázár János vagyonát is. Ennek kapcsán lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász tudatta, hogy Kiemelte, hogy a büntetőt törvénykönyv vonatkozó paragrafusai már jelenleg is szabályozzák az elkobzást és a vagyonelkobzást. Ez alapján a lefoglalás, zár alá vétel és más vagyont érintő kényszerintézkedések csak törvényesen alkalmazhatók. – tette hozzá. A szakértő szerint különösen aggályos lenne, ha a hivatal előre kijelölt politikai vagy személyi körre irányulna, mert a vagyonelvonás nem alapulhat politikai motiváción, hanem kizárólag bizonyítékokon, törvényes eljáráson és végső soron bírói döntésen. Az alaptörvény biztosítja a tulajdonhoz való jogot, a tisztességes hatósági és bírósági eljárást, az emberi jogok európai egyezménye, valamint az EU Alapjogi Charta ugyanezeket a garanciákat védi. – húzta alá. Magyar Péter a parlamentben bejelentette a tizenhetedik alaptörvény módosítást is, amellyel kezdeményezik a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését. – jelentette ki a miniszterelnök. Ifj. Lomnici szerint ez súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, ami a hazai és nemzetközi bírói gyakorlatba ütközik. Az Alaptörvény rögzíti, hogy a köztársasági elnököt öt évre választják. Emellett szabályozza a megbízatás megszűnésének eseteit és a megfosztási eljárást, amelyben az alkotmánybíróság dönt. – húzta alá. Az alkotmányjogász ezt különösen problematikusnak véli, mert az alaptörvény szerint a köztársasági elnök a nemzet egységét fejezi ki és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ezért mandátumának stabilitása intézményi garancia. De megjegyezte, hogy az uniós bírói gyakorlat is óvatosságra int, ugyanis az Európai Bizottság és Lengyelország ügyében a Európai Bíróság a lengyel Legfelsőbb Bíróság bíráinak idő előtti nyugdíjazása kapcsán hangsúlyozta az elmozdíthatatlanság és az intézményi függetlenség jelentőségét. – fogalmazott ifj. Lomnici. Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök (Fotó: Hatlaczki Balázs)