● news.bsdnet.hu

Az elismerést azAgrárgép Szövetségalakuló közgyűlésén vehette át a magyar mezőgépgyártás és a felsőfokú agrárgépészeti oktatás berkeiben jól ismert szakember. A jogelőd szervezet, aMezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ)volt főtitkára„A magyar mezőgazdaságigép-gyártásért”kitüntető érmet és oklevelet vehette át több évtizedes munkájáért. A vele készült interjúban nemcsak pályafutásáról, kutatásairól és a magyar gépgyártás helyzetéről beszélt, hanem arról is, hogyan vált egy veszprémi kis falu kovácsműhelyének világa egy nemzetközileg elismert tudományos karrier kiindulópontjává. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A professzor szerint a díj értékét elsősorban az adja, hogy szakmai közösségtől érkezett. – Amit kaptam a szövetségtől, az azért értékes számomra, mert valóban egy közösségtől kaptam. Ez egy szakmai elismerés, de közben egy közös vélemény és egyközös megbecsüléskifejezése is. Az utóbbi tíz évben nagyon jó társaságban dolgozhattam főtitkárként, sok barátság, sok új gondolat és sok eredmény született ebből a közös munkából. A pályám utolsó szakaszában ez óriási örömet jelentett nekem – fogalmazott. Hozzátette: a kitüntetés a családja számára is különösen fontos visszajelzés volt. Prof. Dr. Fenyvesi LászlóHajmáskéren nőtt fel, a Balaton-felvidék szélén, egy mezőgazdaságból élő faluban. Mint mondta, gyerekkorában a gazdálkodás mindennapi látványa élete természetes része volt. – Reggel hajtották ki a teheneket, szóltak a kolompok, minden a gazdálkodás körül forgott. A falusi kovács pedig pont velünk szemben lakott. Gyerekként ott álltam a műhelyben, hajtottam a fújtatót, néztem a kerékabroncshúzást, és ezek olyan élmények voltak, amelyek meghatározták az egész gondolkodásomat – idézte fel. Prof. Dr. Fenyvesi László és Csanádi Tamás, a MEGOSZ volt elnöke az átadás ünnepélyes pillanatában– Fotó: Prof. Dr. Fenyvesi László Az általános iskola után számára szintemagától értetődő volt, hogy műszaki pályára lép.Felvették a székesfehérvári gépipari technikumba, ahol – mint mondja – kiváló tanárok erősítették meg benne a műszaki gondolkodást. – A matematika, a fizika, a mechanika, a hőtan világa rendkívül érdekelt. Innen vezetett az út a mezőgazdasági gépészmérnöki karra, mert ott a műszaki szemlélet agrárközpontú gondolkodással párosult. Már fiatal kutatóként a mezőgazdasági anyagok mechanikája kezdte foglalkoztatni. Ez a terület azt vizsgálta, hogyan sérülnek a termények különböző mechanikai hatások során. – A kutatás egyik fontos felismerése az volt, hogya károsodás sokszor nem a felszínen jelentkezik.Egy burgonya például kívülről hibátlannak tűnhet, miközben belül már sejtsérülések alakultak ki, amelyek enzimatikus folyamatokat indítanak el, és később romláshoz vezetnek. Az eredményeket az Akadémiai Kiadó önálló kötetben jelentette meg. Az oklevél és a kitüntetés indoklása – Fotó: Prof. Dr. Fenyvesi László Később a szőlőbetakarítógépekmatematikai modellezésével foglalkozott. Ebben az volt az egyik különleges kihívás, hogy tulajdonképpen maga a növény is „gépelemmé” válik. – A mezőgépészet egyik legfontosabb sajátossága, hogy élő anyaggal dolgozunk.A talaj, a növény, az állat mind olyan rendszer, amely folyamatosan változik.Emiatt egy mezőgazdasági gép működése rendkívül összetett. 1998-ban nevezték ki a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet főigazgatójává. Az intézetet végül 15 éven keresztül vezette. Szerinte az intézmény legfontosabb feladata az volt, hogy megállapítsa a gépek valódi használati értékét. A professzor szerint ezt a szemléletet a nemzetközi gyártók pontosan értették. – A Michelin, a John Deere vagy a Claas pontosan tudta, milyen értéke van az ilyen kutatásoknak. Az intézet gyakorlatilag állami támogatás nélkül is működőképes volt. Fenyvesi László egyik legfontosabb szakmai eredményének a piactudatos technológiafejlesztés koncepcióját tartja. – Nem csupán az a kérdés, hogy egy gép önmagában mennyire korszerű. Az a kérdés, hogy a végtermék – az élelmiszer – piacképes lesz-e.A technológiát a piac igényeihez kell igazítani. E szemlélet alapján indult el több országos fejlesztési program, köztük a szabadföldi zöldségtermesztés korszerűsítése, a hajtatás fejlesztése és a csemegekukorica-program is. – Akkoriban kezdett igazán berobbannia csemegekukoricaEurópában. Felismertük, hogy ezkomoly exportlehetőség lehet Magyarország számára. A programok során több új mezőgazdasági gépet is kifejlesztettek, a kutatóintézet pedig három alkalommal nyerte el az Agrárinnovációs Díjat. Az intézet munkáját Európa-szerte elismerték. A magyar gépvizsgálati rendszer bekerült az európai gépvizsgáló intézetek szövetségébe, az ENTAM hálózatba, így a magyar minősítéseket nemzetközileg is elfogadták. Fenyvesi László hat éven át az európai mezőgépészek szervezetének, az Eur-AgEngnek az alelnöke volt, ahol Közép- és Kelet-Európáért felelt. Emellett közel húsz éve tagja a Bologna Klubnak is, amely a világ mezőgépészeti szakembereinek egyik legzártabb szakmai közössége. Fotó: Prof. Dr. Fenyvesi László Az interjúban a professzor rendkívül őszintén beszélt pályafutása legnehezebb időszakairól is. Mint mondta, 2003-ban és 2013-ban is súlyos, névtelen feljelentésekre épülő vizsgálatok indultak ellene. – Ezek rettenetes időszakok voltak.A vizsgálatok végül semmit nem tudtak bizonyítani ellenem, de az ember egy ilyen másfél éves meghurcoltatást fizikailag és lelkileg is megszenved. Úgy látja, a kutatóintézetek működésébe a politika túlzott mértékben avatkozott be. – A gépkísérleti intézet megszüntetése óriási hiba volt. Nem az egyetemi integrációval volt a baj, hanem azzal, hogy ezt az intézetet gyakorlatilag feldarabolták. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az elmúlt években a professzor figyelme egyre inkább a digitális agrármegoldások felé fordult. Szerintea mezőgazdaság jövője nem egyszerűen a gépesítésben vagy a méretgazdaságosságban rejlik, hanem a tudás integrációjában. – Oda kell adni a gazda laptopjára azt a tudást, amely alapján a saját területén jól tud dönteni. Nem általános tanácsokra van szükség, hanem helyspecifikus információkra. Elmondása szerint kutatócsoportjával algoritmusokat dolgoztak ki például búza- és repcetermesztésre, amelyek a mesterséges intelligenciát is képesek lennének bevonni a döntéshozatalba. – A világ legjobb párosító algoritmusain magyar matematikusok dolgoznak. Ezeket az agráriumban is használni kellene. Fenyvesi László szerint a jelenlegi támogatási rendszer sok esetben rossz irányba vitte a mezőgazdasági géppiacot. – Az inputtámogatások azt eredményezték, hogy rengeteg esetben nem valós piaci igények szerint történt a fejlesztés. A magyargépgyártóknehéz helyzetbe kerültek, miközben a külföldi gyártók profitáltak leginkább a rendszerből – magyarázta. Úgy véli, a jövőben a termékpálya-tervezés lehet a siker kulcsa. A beszélgetés végén a professzor azt is elmondta: hamarosan az ötvenedik házassági évfordulójukat ünneplik feleségével, és a család nélkül nem tudta volna végigjárni ezt az életutat. –A legnagyobb eredmény talán az, hogy ma is kertészkedhetek, barkácsolhatok, és újra foglalkozhatok fizikával meg matematikával. Innen indult minden...Ha summáznom kellene az életutam: mindig arra törekedtem, hogy tisztességesen végezzem a munkámat. És hogy legyen három-négy olyan érték az ember életében, amiért valóban érdemes dolgozni. Úgy érzem, sikerült ezeknek, a magam állította szabályoknak megfelelnem – zárta mondandóját Prof. Dr. Fenyvesi László. Indexkép: Prof. Dr. Fenyvesi László