● news.bsdnet.hu

Ahogy arról beszámoltunk, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium múlt csütörtökön bejelentette, módosítja a Széchenyi Kártya Program likviditási hiteltermékeinek kamatfeltételeit. A döntés célja, hogy a program fenntarthatóbbá váljon, miközben továbbra is kedvező finanszírozási lehetőséget biztosítson a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A Széchenyi Kártya Program évek óta a hazai kis- és középvállalkozások egyik legfontosabb finanszírozási eszköze, amely az állami kamattámogatásnak köszönhetően a piacinál jóval olcsóbb hitelhez juttatta a cégeket. A likviditási hitelek kamata tavaly októbertől eddig mindössze 3 százalék volt, miközben a piaci kamatszintek ennél lényegesen magasabban alakultak. A kormány szerint azonban a konstrukció egy része eltávolodott eredeti céljától. A tapasztalatok alapján több vállalkozás nem működési vagy fejlesztési célokra használta fel a kedvezményes hitelt, hanem a felvett forrásból magasabb hozamú állampapírokat vásárolt. Ez gyakorlatilag kockázatmentes pénzügyi nyereséget jelentett: a cégek olcsón jutottak hitelhez az államtól, majd ugyanennek az államnak magasabb kamat mellett adták kölcsön a pénzt állampapír-vásárláson keresztül. A kabinet szerint ez a gyakorlat évente mintegy 150 milliárd forintos terhet jelentett a költségvetésnek, ezért a likviditási hiteltermékek kamatát a jövőben a háromhavi BUBOR-hoz kötik. A jelenlegi 5,89 százalékos referenciakamat ugyan magasabb az eddigi 3 százaléknál, de továbbra is kedvezőbb finanszírozást biztosít a legtöbb piaci vállalati hitelnél. A témában szakértők segítségével készítettünk átfogó elemzést . Egy céges finanszírozásokkal foglalkozó pénzügyi közvetítő arra hívja fel a figyelmet, a 2026. június 18. napjáig befogadott hitelkérelmek után a szerződést továbbra is fix 3 százalékos kamattal lehet megkötni, de fontos, hogy erre csak 2026. július 14-ig van lehetőség. A CreditExpert szakértője összefoglalta, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek idén június 18-ig benyújtották hitelkérelmüket, mire kell figyelniük annak érdekében, hogy legkésőbb július 14-ig megtörténhessen a szerződéskötés. „Több dologra is. Tapasztalatunk szerint ugyanis az esetek közel harmadában a nem megfelelően, vagy nem időben beadott dokumentáció miatt csúszik a szerződéskötés, amelyre – a kedvezményes kondíciók mellett – már csak 2026. július 14-ig van lehetőségük a cégeknek” – hívja fel a figyelmet Márton Zoltán ügyvezető. Ahhoz, hogy a már befogadott hitelkérelmek minél hamarabb – de legkésőbb július 14-ig – leszerződhetők legyenek, figyelni kell arra, hogy A gazdasági növekedést támogató beruházási típusú termékeket nem érinti a kamatváltozás, a beruházási hiteleket és a mikrohitel kérelmeket, illetve a lízing ügyleteket továbbra is a korábbi fix 3 százalékos kamatozás mellett lehet igényelni. „Mindezek ellenére azt ajánljuk az érdekelt vállalkozásoknak, hogy beruházási és lízing igényüket ne halogassák, ha tehetik, minél hamarabb adják be” – javasolja Márton Zoltán. Akár 150 millió forintot is felvehetnek azok, akik bérbeadási célú ingatlan vásárlását tervezik például egyéni vállalkozóként vagy mikro- illetve kisvállalkozásukkal. A maximum 150 millió forint összegű Széchenyi Mikrohitel MAX+ hitel a teljes futamidőre változatlan, nettó 3 százalékos kamattal nyújt forrást a mikro- és kisvállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak, és akár kezdő vállalkozásoknak is (ez esetben csökkentett összegben). A Széchenyi Mikrohitel MAX+ ráadásul olyan vállalkozások számára is hozzáférhető, amelyek bár hitelképesek, mégis valamilyen okból kiszorulnak a bankok által finanszírozható cégek köréből, továbbá – maximum 50 millió, bizonyos esetben 100 millió forint erejéig – újonnan alapított és egy teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkező cégek, illetve egyéni vállalkozók számára is elérhető. (Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: cofotoisme / Getty Images Hungary)