● news.bsdnet.hu

A magyar magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása és az állami kasszába történő beolvasztása a hazai gazdaságtörténet egyik legmeghatározóbb intézkedése volt. Most kezd visszatérni a bizalom a takarékoskodás iránt. A modern magyar gazdaságtörténet egyik legviharosabb és legnagyobb hatású intézkedése volt, amikor a kormány 2011-ben drasztikus lépéssel felszámolta a hárompilléres nyugdíjrendszer gerincét adó magán-nyugdíjpénztárakat. Egy kényszerű ultimátumot követve a közel 3 millió tag mintegy 97 százaléka menekült vissza az állami rendszerbe, aminek következtében mintegy 3000 milliárd forintnyi felhalmozott magánvagyon vándorolt át a központi kasszába. A gigantikus összegnek csak egy része ment  az államadósság csökkentésére és költségvetési lyukak tömésére, ezért a lépés hosszú távú bizalmi válságot okozott, és végleg visszaterelte az országot a tisztán állami, felosztó-kirovó modellhez. Az utóbbi időben mintha fordulat állt volna be. A korábbi bizalmatlanságot felváltotta az óvatosság, egyre többen gondolkodnak el azon, miből fognak megélni idős korukban? A nyugdíj-ügyekben jártas szakértők egyre gyakrabban beszélnek a jelenlegi állami felosztó-kirovó rendszer hosszú távú működésképtelenségéről, talán emiatt is tavaly egy év alatt tízezren léptek be a nyugdíjpénztárakba, és hasonló gyarapodást mutatnak az egészségbiztosítások és nyugdíj-előtakarékossági számlák is – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. Erre ösztönző adókedvezmények eddig is voltak, de mintha most már több embernek lenne fontos, hogy miből fog megélni idős korában. A nyugdíjcélra ilyen módon félretevők száma ugyanakkor ennél még feltehetően jóval több, hiszen bőven akadnak olyanok, akik egyszerre többféle számlára is helyeznek el rendszeresen pénzt – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a portál pénzügyi szakértője. A kimutatás szerint a befektetési szolgáltatóknál vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlák száma dinamikusan, 8 százalékkal emelkedett egy év alatt, és meghaladta a 105 ezret. Eközben a számlákon kezelt vagyon piaci értéke 10,4 százalékkal, 645 milliárd forintra hízott. A viszonylag gyors növekedésben a nyugdíj előtakarékossági számlák (NYESZ) iránti érdeklődés hat és fél éves csúcson van, amiben jelentős szerepe lehet annak, hogy a kisbefektetők ezzel a konstrukcióval is mentesülhetnek a hozamot terhelő személyi jövedelemadó (kamatadó) és a szocho alól. Igaz, ehhez legalább tíz évig fenn kell tartani a számlát, és a tulajdonosnak jogosulttá kell válnia az öregségi nyugdíjra is. A futamidő végén járó adómentesség lehet az egyik érv a nyugdíjbiztosítások mellett is: ezekből március végén már közel 539 ezer szerződés volt, 6,7 százalékkal, 17 ezerrel több, mint egy éve. A szerződések számával párhuzamosan a díjbevétel is szépen emelkedik a nyugdíjbiztosításoknál: az első negyedévi, 43,8 milliárd forint 7,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál végre tartósan sikerült megállítani a taglétszám hosszú évekig jellemző lemorzsolódását. Március végén 1,087 millió tagot tartottak nyilván az önkéntes nyugdíjkasszák, ami nagyjából tízezer fővel meghaladta az egy évvel korábbit. "Utóbbi – mutat rá Gergely Péter – első látásra nem tűnik kiugró teljesítménynek, ám ha figyelembe vesszük, hogy 2025-ben több mint a negyedével nőtt a tagok által befizetett pénz mennyisége az előző évhez képest, máris kedvezőbb a kép". Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyonok értéke 2412 milliárd forintot ért el március végén, 6,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, annak ellenére is, hogy a pénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásnak átmeneti lehetőségével élve több mint 100 milliárd forintot kivettek a számlákról – hívja fel a figyelmet a biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője. Ami pedig különösen figyelemre méltó, hogy az új belépők száma nagyon jól alakul az önkéntes nyugdíjkasszáknál. 2025-ben 40 ezer új tag csatlakozott, ezzel sokéves csúcsot értek el. 2026 első három hónapjában is már több mint 12 ezer új belépőt regisztráltak a kasszák.