● news.bsdnet.hu

Nagy többséggel, 142 igen szavazattal 39 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés azokat a jogállamisági és átláthatósági feltételeket, amelyek 16,4 milliárd euró uniós forrás felszabadításához kellenek. Ahogy arról korábban írtunk , óriási roham kell az uniós pénzekért, mert a befagyasztott támogatások legnagyobb darabjánál, a tízmilliárd eurót érő helyreállítási alapnál augusztus végéig kell teljesíteni minden feltételt. (Ebben nem csak az előfeltételek vannak benne, hanem további, a helyreállítási alapért vállalt mérföldkövek is .) Részben ezeknek az előfeltételeknek a teljesítési módjáról állapodott meg május végén Magyar Péter miniszterelnök az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel. Az összesen 16,4 milliárd euróról szóló egyezség részleteiről bővebben itt írtunk . Bóka János volt EU-ügyi miniszter nemrég a 27-ből öt olyan feltételről beszélt, ahol – szépítőleg fogalmazva – „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”. A közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál (kekváknál) már kevésbé virágnyelven mondták ki , és Navracsics Tibor volt miniszter a vagyonnyilatkozatoknál teljesen egyértelműen beszélt arról, hogy „mi nem teljesítettük”. A korábbi információk és dokumentumok alapján a hiányosságokban benne vannak Az alig két hete benyújtott , azóta kissé módosított egységes javaslat alapján ha a vagyonnyilatkozatoknál valaki szándékosan megtéveszti a hatóságokat, akár két év börtönt kaphat. A központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt vezető tisztségviselőjére is kiterjesztik a vagyonnyilatkozati kötelezettséget. Magyarul azzal, hogy Orbán Viktor nem vette fel az országgyűlési mandátumát, de maradt pártelnök, újra vagyonnyilatkozatot kell tennie. Többek között a köztársasági elnöknek, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, valamint a Versenytanács tagjainak is nyilatkozniuk kell a vagyonukról 2027 februárjáig, a velük közös háztartásban élő hozzátartozóikkal együtt. A vagyonnyilatkozati részről – a még nem végleges, azóta kissé módosított javaslat alapján – itt írtunk külön . Részben a vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódik, hogy megerősítik az Integritás Hatóság (IH) jogköreit. Például ha visszásságot tapasztal uniós közbeszerzésnél, közbeléphet. A javaslat szerint az IH ellenőrzi majd a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításával többek között a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, valamint a kekvák is köteles lesznek rendszeresen adatokat adni a Központi Információs Közadat-nyilvántartásba. Így bárkinek hozzáférhető, programozottan, csoportosan letölthető és feldolgozható formában lesznek elérhetőek. Ide fel kell majd tölteniük az ötmillió forintot meghaladó, hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló támogatásokat. A kötelezettséget „legkésőbb minden páros számú hónap 28. napjáig, kéthavi rendszerességgel” kell letudni. Így ha még az előtt kihirdetik a jogszabályt, akár már júniusban közzé kellene tenni az adatokat, de még lenne idő akár augusztus 28-ig is – épp az augusztus 31-i határidő előtt. Így a kormány felmutathatná az Európai Bizottságnak a törvényi kötelezettséget. A kekvák állami eredetű vagyona visszakerül az államhoz, helyreállítják az egyetemi autonómiát, megerősítik a szenátusok jogköreit. A korábbi kijelentésekkel összhangban a törvény „rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, illetve az ehhez szükséges végrehajtási – így különösen elszámolási, ellenőrzési és átmeneti – rendelkezések elfogadásáról”. Az átmeneti rész végre kötelezővé tesz olyan rendelkezéseket, amelyekre az előző kormány 2024-es módosítása csak akkor lett volna hajlandó, ha előbb visszavonják a kekvák és az ilyen hátterű intézmények kizárását az uniós kötelezettségvállalásokból. Ez a feltételesség csak egy volt a tucatnyi probléma közül az Európai Bizottság 2024-es értékelésében, amely elégtelennek minősítette az Orbán-kormány – inkább lapterítésnek, mint megoldásnak tűnő – próbálkozását. Például a miniszterek, államtitkárok 2023-ban hiába távoztak önként az egyetemi kekvák kuratóriumaiból, erre semmilyen jogszabály nem kötelezte őket. A 2024-es módosításba épített feltételesség miatt ez máig sem lenne kötelező, ráadásul a jogszabály megkülönböztette az egyetemi kekvákat a többiektől. Lázár János építési és közlekedési tárcavezetőként például egy nem egyetemi kekva, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke volt. Az Európai Bizottság más politikai szereplőket is kitiltott volna a testületekből, és minden kekvára ugyanolyan szabályokat akart, hogy elkerülje az olyan bonyodalmakat, mint amilyenek az MCC osztrák egyetemvásárlásából adódtak volna kétféle rendszerrel. A törvény a kekvák kivezetéséig is tágítaná a kört, hogy ki nem lehet kuratóriumi, felügyelőbizottsági tag, az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselője. A szöveg azzal se okoskodik, hogy egy kekva felsőoktatási intézmény mögött áll-e és az kap-e uniós támogatást, de előbbi szempont alapján ütemezné a kivezetésüket, bár ezt az Európai Bizottság nem kérte. A nem egyetemi kekvákat 2026 augusztusának végére szüntetné meg. A kekvák kivezetéséről – a még nem végleges javaslat alapján – itt írtunk külön. A csomag módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt is az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatáról. Eszerint „a nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével, felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok kiküszöbölésével folytatja az eljárást”. Ezt nem szüntethetik meg, ha nem küszöbölték ki a bírósági határozatban megállapított hiányosságokat, hacsak erre „az ügyészségen vagy a nyomozó hatóságon kívül álló okból nem volt lehetőség”. A korábbi nyilatkozatok alapján az új kormány az előzőhöz képest két ponton is „túlvállalta” magát. Csatlakozna az Európai Ügyészséghez – ezt már jelezte az Európai Bizottságnak –, és módosít a közbeszerzési szabályokon. Ennek részleteit ebbe a salátatörvénybe foglalták, például csak átláthatónak minősülő gazdasági szereplő indulhatna közbeszerzéseken, a nyertes ajánlattevőnek pedig vállalnia kell, hogy „a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi”.