● news.bsdnet.hu

A hétfői parlamenti adok-kapok, a Tisztítótűz-bejelentés és cosanostrázás után a parlamenti képviselők megvitatták négy törvénymódosítás összegző módosító javaslatait – majd kedden délelőtt meg is szavazták ezeket.A négy téma a Tisza kampányának fontos ígéreteihez kapcsolódik. Döntöttekaz uniós pénzek visszaszerzéséhez szükséges törvénymódosításokról,a közmédia átalakításáról,a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreinek bővítéséről,a gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorításáról és az egyéb reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról.Megszűnnek a kekvák, átláthatóbbak lesznek a közbeszerzésekKétharmaddal ment át a csomag, ami több törvényt is azért módosít, hogy a kormány hozzáférhessen az uniós forrásokhoz – ez része az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Magyar Péter miniszterelnök által májusban bejelentett megállapodásának, miszerint Magyarország az antikorrupciós és egyéb elvárások teljesítése után megkap 16 milliárd eurót a befagyasztott uniós forrásokból.Szigorodnak a vagyonnyilatkozat-tételről és annak ellenőrzéséről szóló szabályok, többek között az Integritás Hatóság is szélesebb jogköröket kap. A módosítások átláthatóbbá teszik a közbeszerzéseket, a versenyt is növelik, valamint szigorítják a korrupcióra vonatkozó büntetőeljárásokat is.Nyár végére megszűnnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák), kivéve azok, amik egyetemeket tartanak fenn – esetükben szigorodnak az összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályozások.A kekvák államtól kapott vagyonelemei visszaszállnak az államra, de ha a nem állami alapító úgy dönt, továbbviheti az adott alapítványt. Hogy milyen alapítványoktól hány milliárd száll vissza az államra, arról ebben a cikkben írtunk bővebben. Mindez a kekvák felszámolásának részletes kidolgozása, amit a múlt héten alaptörvény-módosítással alapoztak meg.Átalakul a közmédiaA törvénymódosítás megszünteti az MTVA-t és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t, és létrehozza a Független Közmédia Testületet, amibe – a legújabb, kétharmaddal elfogadott változat szerint – három tagot jelölnek a médiaszakmai szervezetek, akiket 2 évre választ a parlament, míg a maradék hat tag politikai jelölt lesz.A testület alá tartozik majd a két megszűnt intézmény helyett létrehozott Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint az átalakított Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. Az új, módosult jogkörökkel működő Médiatanács héttagú lesz, hármat a kormánypárti képviselők, hármat az ellenzékiek jelölnek, az elnöki posztot megpályáztatják. Az átmenetért nem a kormány, hanem a parlament felel.Kevesebb reklámA politikai gyűlöletkeltő reklámokat visszaszorító és a gazdasági reklámokat korlátozó módosítás szerint a kormány és a pártok kampányidőszakon kívül nem népszerűsíthetik magukat – gyűlöletkeltő vagy méltóságsértő politikai tartalmak pedig egyáltalán nem engedélyezettek.A gazdasági reklámok esetében a törvény meghatározza, hova lehet és hova nem hirdetést kitenni: utcabútorra, tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésre, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb reklámeszközön lehet, de citylight is csak utcabútoron kaphat helyet. Az önkormányzatok további lehetőségeket kapnak a reklámeszközök kitiltására, illetve a törvény lehetővé teszi, hogy egyes területeket településképi szempontból kiemeltnek tekintsenek, ami további korlátozásokat tesz lehetővé. Az új törvényeknek meg nem felelő reklámokat az év végéig kell eltávolítani.Parlamenti vizsgálóbizottságokA parlament már az elmúlt hetekben létrehozott több vizsgálóbizottságot is, amik olyan jelentős ügyeket hivatottak vizsgálni, mint a kegyelmi ügy, az MNB-botrány, a gyermekvédelmi hiányosságok, a korrupciós kérdések, a végrehajtói kar visszaélései.Ehhez a munkához adott szigorúbb jogköröket a parlament, mostantól minden szervnek, személynek és szervezetnek kötelező lesz együttműködnie, ha beidézik. Aki kétszer nem jelenik meg, azt a rendőrség vezetheti elő, kivéve, ha a távolmaradása indokolt, vagy mentelmi joga van.Többen is kritizálták – többek között a TASZ is májusi cikkünkben –, hogy a vizsgálóbizottságok túl szigorú eszközöket kaptak. A módosítások valamennyire finomították is a jogköröket, például senki sem lesz önvádra kötelezhető, érvényesül a forrásvédelem, és titoktartási szabályokat is tartalmaz a törvény. A bizottságok vizsgálata nem terjedhet ki folyamatban lévő bírósági vagy hatósági eljárás érdemi eldöntésére, nem veszélyeztetheti annak tisztességes lefolytatását. Ugyanakkor a folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári peres vagy közigazgatási hatósági eljárás önmagában nem zárja ki a vizsgálóbizottságok működését. A változtatást a hatalmi ágak elválasztásának elvével indokolták.