● news.bsdnet.hu

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló jogszabálycsomagot. Az új szervezet az elmúlt húsz év közvagyont érintő ügyeit vizsgálhatná, miközben széles körű hozzáférést kapna pénzügyi és állami nyilvántartásokhoz. A tervezet már most komoly jogi és politikai vitákat váltott ki. Magyar Péter miniszterelnök a parlament hétfői ülésén jelentette be a „Tisztítótűz művelet” elindítását, amelynek részeként létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. A kormányfő ezt „Európa legerősebb korrupcióellenes intézményének” nevezte. A tervezet szerint az NVVH feladata lenne az elmúlt két évtized közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, valamint a jogellenesen megszerzett vagyonelemek visszaszerzése. A hivatal a tulajdonosi hálózatok elemzésével és pénzügyi nyomkövetéssel vizsgálná a korrupciógyanús vagy vagyonkimentésre utaló ügyeket. Emellett más szervektől is átvehetne eljárásokat, így akár a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz kapcsolódó vizsgálatok is a hatáskörébe kerülhetnének. A javaslat alapján az NVVH közvetlenül a kormány irányítása alatt működne, ugyanakkor az ügyészséggel párhuzamos feladatokat is ellátna. Bűncselekmény gyanúja esetén zárolási intézkedéseket kezdeményezhetne, illetve büntetőeljárás megindítását indítványozhatná az illetékes hatóságoknál. A szervezet hozzáférést kapna különböző állami és pénzügyi adatbázisokhoz is, lehetővé téve a vagyoni folyamatok részletes feltérképezését. Jogászok szerint az új hivatal létrehozása több szempontból is aggályokat vet fel. Magyarországon a rendszerváltás óta az ügyészség független alkotmányos szervként működik, ezért kérdéseket vet fel, hogy egy kormányzati irányítás alatt álló hivatal hasonló területen kapna jelentős jogosítványokat. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy sérülhet a hatalmi ágak elválasztásának elve, amennyiben az NVVH olyan feladatokat látna el, amelyek hagyományosan az ügyészség vagy a rendőrség hatáskörébe tartoznak. Több jogász hangsúlyozta: „egy valódi antikorrupciós szervnek a mindenkori kormánytól is teljesen függetlennek kellene lennie, különben nem lesz képes a jelenlegi vagy jövőbeli kormányzati szereplők visszaéléseit vizsgálni.” Szakmai kritikák érték azt a tervet is, hogy a hivatal akár húsz évre visszamenőleg vizsgálhatna privatizációkat és közbeszerzéseket. Jogászok szerint az ilyen jellegű utólagos felülvizsgálatok a jogbiztonság elvével kerülhetnek konfliktusba, mivel visszamenőleges hatású következményekkel járhatnak. Vitát váltott ki az a javaslat is, amely szerint állami ellenőrzés alá kerülhetnének olyan magánvállalkozások, amelyek bevételeik jelentős részét közbeszerzésekből szerezték. Szakértők szerint ez „a tulajdonhoz való jog és a piacgazdaság alapelveinek súlyos korlátozását jelentheti, ha nincsenek mögötte megfelelő bírói garanciák.” A kormány a megszokottnál rövidebb, ötnapos társadalmi egyeztetést indított a tervezetről. A következő napokban várhatóan komoly szakmai és politikai vita bontakozik ki arról, hogy az NVVH hatékony korrupcióellenes eszköz lehet-e, vagy túlzott jogosítványai miatt veszélyeztetheti a jogbiztonságot és a jogállami működést.