● news.bsdnet.hu

Vagy megfövünk, vagy lejjebb adunk az igényeinkből – mondja Ürge-Vorsatz Diána, aki szerint utóbbit szakpolitikai döntésekkel kell elérni, nem az emberekre bízni. A klímakutatót a Reggeli gyorsban kérdeztük a hőhullám közepette. Új ablakban 2026. június 23. Reggeli gyors - részlet l Ürge-Vorsatz Diána 2026.06.23. 12:32 00:00 A hőség igenis gyilkol. Európában egy-egy olyan nyáron, amikor több hőséghullám alakul ki, ezek negyvenezres nagyságrendben okoznak többlethalálozást – mondta Ürge-Vorsatz Diána klímakutató a Reggeli gyorsban. Azt megszokta a szervezetünk, hogy időnként extrém hőség van, ha tudunk regenerálódni, akkor ezzel nincs is probléma. A kérdés az, hogy milyen hosszan tartanak ezek a hőhullámok, éjszaka van-e lehülés, megpihenhet-e a szervezetünk. Mi magunk is folyamatosan hőt termelünk, ezt le kell tudnunk adni, ha a hőmérséklet tartósan 36 fok, vagyis a testhőmérsékletünk felett van, akkor ez nem megy. Ideig-óráig tudunk védekezni, de hosszútávon a nagy melegnek komoly egészségügyi kockázatai vannak – magyarázta a kutató. A védekezés kézenfekvő eszközeként tekintünk arra, hogy légkondicionálót szerelünk mindenhova, ami Ürge-Vorsatz szerint sem látszik elkerülhetőnek, pedig ezzel is lát problémákat. Ha egy készüléket beállítanak 21 fokra, az akkor is hűteni fog, ha épp csak 23-24 fok van, ez drága, nagyon megnöveli az energiaigényünket. Problémát okozhat az is, ha hozzászokik a szervezetünk, mert előfordulhat, hogy egy idő után már 24 fokban is kókadozunk, noha korábban ilyenkor még semmi bajunk nem volt – mutatott rá a kutató. Nem véletlen, hogy Svájc, a világ egyik leggazdagabb országa, nem engedélyezi légkondícionálók beszerelését, csak akkor, ha egészségügyi papírja van valakinek arról, hogy ez indokolt – tette hozzá. Ráadásul nem lehet az egész életünket beltérben leélni, gondoljunk a mezőgazdasági vagy építési munkákra, a turizmusra. Beláthatatlan gazdasági következményei vannak a gyorsuló melegedésnek és drága lesz az alkalmazkodás – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz. A megoldás része az lehetne, ha az épületeket felújításkor közel nulla energiaigényűvé alakítanák át, de fontos lépés lenne már az is, ha a városokban hűtőmenedékeket jelölnének ki, például akár iskolák tornatermében. A légkondikat eleve csak a hőhullámokban kellene bekapcsolni, vagyis műszakilag úgy kéne beállítani, hogy kikapcsoljanak, ha bizonyos szint alá megy a külső hőmérséklet. Tudjuk, hogy a városok hőszigetekként működnek, eleve 5-10 fokkal forróbbak a környezetüknél. Ezt a hatást meg kell próbálni csökkenteni, egyszerűen nem szabad annyit betonozni és térkövezni. "A kertek térkövezését én egyébként kifejezetten megtiltanám, helyette inkább bokrokat, fákat kell ültetni, gyeprácsot használni, világos színű autókat használni" – sorolta a kutató. Ürge-Vorsatz szerint nem az emberektől kell várni, hogy korlátozzák magukat, hanem új szabályok, szakpolitikai döntések kellenek. Ez a helyzet a repülésnél is, ha korrekt lenne az árazás – azért tud relatív olcsó lenni, mert a kevésbé környezetterhelő földi közlekedést egy sor adó és járulék terheli –, akkor kevesebben választanák. A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu -ra.)