● news.bsdnet.hu

A parlament keddi ülésnapján több nagy jelentőségű törvényjavaslatot is elfogadott a tiszás többség. Elsőként szavaztak az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről. Korábban a képviselők már döntöttek a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság, az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság, a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság, a kegyelmi ügy felelőseit feltáró vizsgálóbizottság, illetve a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság felállításáról. A most megszavazott jogszabályi módosítással a vizsgálóbizottságok már-már bíróságként működnének. Melléthei-Barna Márton bukott igazságügyi miniszterjelölt (nem mellesleg Magyar Péter sógora) és Hantosi István, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának tiszás vezetőjének tervezete szerint A büntető törvénykönyv módosítása értelmében aki szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, és ezzel akadályozza egy parlamenti bizottság munkáját, vétséget követne el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető. Ugyanez vonatkozna arra is, aki nyilatkozattételre kötelezettként szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz. Ha ezzel bűncselekmény elkövetését szolgálja vagy annak leplezésére irányul, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés lenne. A tervezet pénzbírságot is bevezet azokkal szemben, akik önhibájukból nem jelennek meg a vizsgálóbizottság előtt. Az első mulasztás után százezer forintot, a második után egymillió forintot kellene fizetni, harmadik alkalommal pedig az egymilliós bírság mellett a bizottság elnöke az érintett elővezetését is elrendelhetné. A parlament szavazott a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról is. A tiszás Tárkányi Zsolt, Bódis Kriszta és Csontos Bence javaslata meghatározza a tiltott politikai reklámok körét, továbbá meghosszabbítja a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói rendszer működését, valamint ismét a VIII. kerületi önkormányzat tulajdonába ad korábban államosított lakóingatlanokat. A társasházakon lévő reklámhálókkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy azok nem öncélúak, bevételt jelentenek, hozzájárulnak a társasházak felújítási alapjához. A tiszás többség elfogadta a közmédia átalakítását célzó törvényjavaslatot is. A javaslat megszünteti az MTVA-t és a Duna Médiaszolgáltatót is, helyükbe új szervezetek lépnek. Ezek ellenőrzésére pedig létrehoznák a Független Közmédia Testületet. A tervezet szerint ez a Független Közmédia Testület tulajdonosi jogokat gyakorolna az átalakuló Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint az MTI Nonprofit Zrt. felett. A testület költségvetését az Országgyűlés határozná meg, gazdálkodását pedig az Állami Számvevőszék ellenőrizné. A tervezet különválasztja a műsorszolgáltatási és a hírügynökségi feladatokat, emellett az előterjesztők szándéka szerint átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tenné a közmédia működését. Megjegyzendő, hogy Grósz 2024-igaz RTL-nél dolgozott, annál a csatornánál, ami rendszeresen domborította ki a mindenkori ellenzék narratíváját a Fidesz-kormánnyal szemben. Önmagában az is problémás, hogy milyen hatáskör alapján nevezett ki Tarr Zoltán miniszteri biztost a közmédia rendezésére, hiszen a tárcavezetőnek nincs és nem is lehet semmilyen feladata a közmédiával kapcsolatosan a törvény-előkészítő tevékenységen túl. A médiatörvényből ez egyértelműen következik, illetve a statútumrendelet sem tartalmaz ilyen feladatot, mint ahogy nem is tartalmazhat. A parlament elfogadt az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. Az indítvány szövegében rögzítik, hogy a törvényjavaslat különösen az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálja és elfogadása a magyar kormány és az Európai Bizottság között létrejött, a miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke közötti politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi. Rögzítik azt is, hogy Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Havran Zoltán)