● news.bsdnet.hu

A belga igazságügyi hatóságok hivatalosan is kiterjesztették a nyomozást az Európai Bizottság korábbi felsővezetésére. A brüsszeli korrupciós botrány (vagy ismertebb nevén a Katargate) középpontjában egy olyan brüsszeli hálózat áll, amely készpénzért és ajándékokért cserébe próbálta befolyásolni az Európai Parlament és az Európai Bizottság döntéseit az öbölmenti állam javára. A nyomozás szálai a Fight Impunity nevű civil szervezethez vezetnek, amelyet a korrupció miatt korábban letartóztatott Pier Antonio Panzeri volt EP-képviselő alapított. A Politico írt arról, hogy Dimitrisz Avramopulosz – aki 2014 és 2019 között töltötte be a migrációs, belügyi és állampolgársági biztosi posztot – az uniós mandátumának lejárta után csatlakozott a szervezet tiszteletbeli igazgatóságához. A Politico belső forrásai szerint a belga hatóságok már csaknem egy évvel ezelőtt beidézték a volt biztost, hogy tegyen vallomást az ügyben, ám ő nem jelent meg a brüsszeli kihallgatáson. A hatóságokkal való együttműködés hiánya vezetett végül a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásához. Avramopulosz nyilvános közleményben reagált a hírre, és határozottan bírálta a belga igazságszolgáltatást. Azzal védekezett, hogy a civil szervezetnél vállalt szerepét annak idején az Európai Bizottság etikai bizottsága is ellenőrizte, és azt maga Ursula von der Leyen elnök hagyta jóvá hivatalos határozatban. A korábbi uniós biztos szerint a belga hatóságok eljárása önkényes és a tények eltorzításán alapul. Az elfogatóparancs végrehajtása előtt jogi akadályok állnak. Mivel Avramopulosz jelenleg a görög kormánypárt, az Új Demokrácia parlamenti képviselője Athénban, a kiadatásához a görög parlamentnek először meg kell szavaznia a mentelmi jogának felfüggesztését. A brüsszeli korrupciós botrányban a korábban letartóztatott Eva Kaili volt EP-alelnök és társai már szabadlábon védekeznek, és a nyomozás az elmúlt időszakban lelassult. Avramopulosz meggyanúsítása azonban azt jelzi, hogy a belga ügyészség továbbra is aktívan vizsgálja a brüsszeli intézményrendszert érintő korrupciós hálózatot. Guy Verhofstadt egykori liberális EP-képviselő és korábbi belga miniszterelnök neve több szálon is összefonódott az Európai Parlamentet megrázó korrupciós és összeférhetetlenségi botrányokkal, amelyek miatt 2024-ben végül visszavonult a politikai élettől. A uniós balliberális vezetés egyik korábbi legfőbb megmondóembere korábban igazságos elszámoltathatóságot és átláthatóságot követelt, maga is gyanúk célkeresztjébe került a brüsszeli korrupciós botrányban. Mint kiderült , nem is olyan régen, 2018-ban Guy Verhofstadt a korrupciós botrány egyik főszereplőjével , Eva Kailivel éppen Marokkóban vett részt egy konferencián, ahová a jelek szerint azért hívták meg teljes ellátással, hogy később a jó gombokat nyomogassa a plenáris üléseken a szavazások alkalmával. Ezeken a találkozókon az úgynevezett blokklánc-technológia – amelyet először a kriptovalutákhoz fejlesztettek ki – nagyágyúi összehozzák a különböző vállalatokat, kormányzati szerveket és kezdő vállalkozókat, hogy megvitassák a legsürgetőbb kérdéseket, amelyek az innovációt, a gazdasági növekedést, valamint a blokklánc-technológia és a digitális eszközök fejlődését mozdítják előre. Nem mellesleg a technológiai világ lobbistái is részt vesznek ezeken a találkozókon.