● news.bsdnet.hu

Az AKI Agrárgazdasági és Információs Rendszerek Igazgatóságának vezetője a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének 35 éves jubileumi rendezvényén tartott egy gondolatébresztő előadást arról, milyen veszélyek fenyegetik a hazai gabonatermékpályát a klímaváltozás miatt. Súlyos számok hangzottak el. Potori Norbert szerint az aszály, a termelési kockázatok növekedése, valamint a piaci és demográfiai folyamatok alapjaiban alakítják át a szántóföldi növénytermesztést. Az előadó a talajnedvességi viszonyokat bemutató térképekre utalva hangsúlyozta, hogy a hőség és a szárazság egyre korábban jelenik meg hazánkban, ami már a szezon elején rontja a terméskilátásokat. Miközben a nemzetközi piacon sokáig kedvező európai termésvárakozásokról lehetett hallani, a helyzet gyorsan változhat: „elstartolt a hőségidőszak, és a termelési kockázatok jelentős mértékben megugrottak”. Idén májusig csak a búza esetében már 31 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt.  (Azóta ez a terület 261 ezer hektárra ugrott). A kárbejelentések alapján készült térképek szerint Magyarország déli és keleti térségei fokozott veszélynek van kitéve. Potori Norbert kiemelte, hogy ezek a területek egyben az ország legjobb termőhelyei közé tartoznak. A magyarországi hozamadatok elemzése során rámutatott, hogy a búza és a kukorica országos termésátlagai hosszú ideig emelkedő trendet mutattak, ám a kilencvenes évek közepétől törés következett be. Különösen a kukorica esetében látványos a korábbi fejlődési pálya megtorpanása. A technológiai és genetikai fejlődés önmagában már nem képes ellensúlyozni a kedvezőtlen klimatikus folyamatokat. A jövőre vonatkozó modellek még kedvezőtlenebb képet vetítenek előre. Az Európai Unióban végzett számítások szerint 2030 és 2040 között a kukoricatermelés különösen nagy veszteségeket szenvedhet el Közép-Európában. Magyarország a leginkább érintett térségek közé tartozik. Ezzel párhuzamosan a termelés súlypontja fokozatosan északabbra helyeződik át Európában. Lengyelország pár év alatt az EU második legnagyobb kukoricatermelőjévé nőtte ki magát, idén is meglesz az 1,3 millió hektárnyi tengerijük. Magyarország pedig március végéig már 230 ezer tonna kukoricát importált, döntően innen. A klímaváltozás hatásai a növénytermesztésen túl az állattenyésztést is érintik. Csökken az előállítható takarmány mennyisége, a hőstressz miatt romlik az állatok teljesítménye, eközben emelkedik a hűtés és a technológiai háttér fenntartásának energiaigénye. Vajon képesek leszünk úgy sertést tartani, mint a spanyolok, akik import kukoricára alapozzák Európa legnagyobb sertéshúsexportját? Az előadó hangsúlyozta, hogy a kérdés túlmutat a magyar mezőgazdaság problémáin. Az Európai Unió, Ukrajna és Oroszország együtt a világ búzakereskedelmének meghatározó szereplői. Normál években együttes exportjuk meghaladja a 90 millió tonnát, ami közel megegyezik Észak-Afrika és a Közel-Kelet teljes búzaimportjával. Ezért a termelés visszaesése nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai jelentőség ű is lehet. Az elemző külön fejezetet szentelt az öntözés kérdésének. Szerinte az elmúlt években sokszor túlzott várakozások kapcsolódtak az öntözés fejlesztéséhez. Az AKI számításai alapján Magyarországon legfeljebb 350 ezer hektáron valósítható meg fenntartható módon. Ez jóval kisebb terület annál, mint amin igény lenne rá. Az előadó egyértelműen fogalmazott: „az öntözést mint klímaadaptációs eszközt el lehet felejteni”. Nemzetközi példák alapján azt is bemutatta, hogy az intenzív öntözéses térségekben gyakran háttérbe szorul a hagyományos szántóföldi növénytermesztés. Portugáliában és Dél-Olaszországban az öntözött területeken a magasabb hozzáadott értékű kertészeti és ültetvénykultúrák váltak meghatározóvá, miközben a tőkeerős befektetők megjelenése jelentősen felértékelte a földeket. Potori Norbert szerint a klímaváltozás mellett a demográfiai folyamatok is jelentősen befolyásolják a mezőgazdaság jövőjét. A népesség csökkenése és öregedése mérsékli a belföldi élelmiszer-keresletet, miközben egyre kevesebb munkaerő áll rendelkezésre. Az agráriumban különösen kedvezőtlen a korstruktúra: a gazdaságvezetők jelentős része az idősebb korosztályhoz tartozik, és kis üzemmérettel rendelkezik. A jövőben egyre fontosabb lesz a termelési adatok gyűjtése és felhasználása, hiszen a feldolgozók és a piac szereplői egyre több fenntarthatósági és nyomonkövetési elvárást támasztanak a termelőkkel szemben. A piaci környezet sem könnyíti meg az alkalmazkodást. A háborúk árnyékában az egyes országok bezárkóznak: büntetővámokat, adminisztratív importnehezítéseket vezetnek be, miközben saját termelésüket igyekeznek fokozni és azt "házon belül" feldolgozni. A nemzetközi kereskedelem lanyha, a gabonakészletek magasak. Az EU és Magyarország valutája is erősödött a dollárelszámolású piacon, ami tovább rontja az eladási esélyeket. Idén viszont 8 százalékkal kevesebb búza terem az EU-ban, ami a drágulás irányába hathatna. Ám többek között egyes  állattenyésztési ágazatok értékesítési nehézségei lefelé szorítják a gazdaságpolitikai hírekre időnként meg-megugró terményárakat – árnyalta a képet a szakember. Indexkép: Agroinform.