● news.bsdnet.hu

Gyengült a forint kedden délelőtt, mégpedig a globálisan is meghatározó, valamint a régiós devizákkal szemben is. Az euró jegyzése 0,45 százalékkal 353,78 forintra emelkedett, de például a hétfőn még gyengélkedő angol font is 0,4 százalékot vert a magyar fizetőeszközre, újra 410 forint fölé törve. A hazai piacon hétfőn még nem, ugyanakkor kedden reggel már a forint gyengülésében manifesztálódott a dollár újbóli erősödése – írja az Erste. A bank elemzői hozzáteszik, hogy kedden reggel 353 közelében ébredt az euró–forint kurzusa, miközben már a magyar jegybank kamatdöntésére figyelünk. Az MNB a kamatdöntés mellett publikálja az új előrejelzéseit is, és különösen fontos lesz az előretekintő iránymutatás esetleges változása. A dollár valóban felszállóágba került, hiszen már újfent valamivel többet, mint 310 forintot kell adni érte a bankközi devizapiacon, azaz kedden már 0,6 százalékkal került feljebb forintban kifejezve a zöldhasú árfolyama. Ugyanez a trend látszik az euró–dollárban is, a keresztárfolyam már 1,14 közelébe esett. Különösebb hír nem jött ki közvetlenül a két deviza vonatkozásában: áttételesen elsősorban a japán jen gyengülése aggasztja a befektetőket és újabb intervencióra van kilátás, ami a kockázati étvágy visszaszorulását okozhatja – véli az Erste. Kedden kérdőíves felmérések eredményeire figyelhetünk az Atlanti–óceán mindkét partján. A tengerentúlon a hetente jelentkező ADP–index kerülhet érdemi fókuszba. Továbbra is fontosak lehetnek amellett a múlt heti Fed–ülés utózöngéi: a különböző elemzőházak egyre másra jönnek ki a módosított amerikai kamatpálya várakozásokkal. A devizakereskedők a fentieken túl egy szigorúbb amerikai monetáris politikát is beáraztak. Az új elnök, Kevin Warsh vezetésével a múlt héten az amerikai jegybank úgy döntött, hogy változatlanul hagyja az irányadó kamatlábat, ám Warsh a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az árstabilitás lesz a Fed vezérelve. Eközben az amerikai–iráni békemegállapodást övező bizonytalanság is növelheti a zöldhasú menedékdeviza–szerepét. J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke ugyan hétfőn azt állította, hogy Irán beleegyezett abba, hogy nukleáris megfigyelők mehessenek az országba a svájci tárgyalások után, ám Teherán tagadja, hogy bármilyen kötelezettséget vállalt volna.