● news.bsdnet.hu

Megszavazta az Országgyűlés a védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvényjavaslatot. A parlamenti vitában Kapitány István energiaügyi miniszter azzal indokolta a döntést, hogy az intézkedést eredetileg egy rendkívüli nemzetközi energiapiaci válsághelyzetre válaszul vezették be, a jelenlegi piaci környezetben azonban már nincs rá szükség. A miniszter szerint az olajárak jelentősen csökkentek az elmúlt időszakban, miközben a hazai üzemanyagárak is a korábbi védett árszint alá kerültek. Példaként említette, hogy kedden reggel a Mol töltőállomásain a 95-ös benzin literenként 578 forintba, a gázolaj pedig 597 forintba került. Kapitány hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is fenntartja annak lehetőségét, hogy rendkívüli helyzetben ismét beavatkozzon a piac működésébe. Ha kialakul egy újabb krízishelyzet, a lakosság és a vállalkozások védelmében ismét lépni fogunk – fogalmazott. A tárcavezető szerint ugyanakkor hosszú távon az a cél, hogy az üzemanyagpiac normál piaci körülmények között működjön, mivel szerinte az állandó árkorlátozás nem összeegyeztethető egy jól működő piacgazdasággal. A miniszter külön kitért a független benzinkutak helyzetére is. Elmondása szerint a kisebb kutak érdekképviseletei támogatták a védett ár megszüntetését, mivel az ismét nagyobb mozgásteret és kiszámíthatóbb működési környezetet biztosíthat számukra. A vita során szóba került a kormány energiapolitikája is. Kapitány szerint Magyarországnak a jövőben is a diverzifikált energiamixre kell építenie, amelyben egyszerre kap szerepet a nukleáris energia, a földgáz, az import, valamint a megújuló energiaforrások. A miniszter bejelentette, hogy hamarosan új szélerőművi pályázatok indulhatnak, miközben a kormány továbbra is támogatja a napenergia további bővítését és a villamosenergia-hálózat fejlesztését. Beszédében az energiafüggetlenség fontosságát is hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy a Barátság vezetéken korábban bekövetkezett fennakadások megmutatták, milyen fontos az alternatív ellátási útvonalak fenntartása és folyamatos használata. Kapitány István szerint Magyarországnak arra kell törekednie, hogy minden rendelkezésre álló infrastruktúrát – így az Adria vezetéket vagy a regionális összeköttetéseket – bármikor használni tudja, ezzel csökkentve az egyoldalú függőségeket. A miniszter emellett cáfolta azokat a felvetéseket is, amelyek szerint a kormány állami energetikai vagyonelemek értékesítését tervezné. Kijelentette, hogy ilyen szándék nincs, mivel ezek a vállalatok stratégiai jelentőségű és potenciálisan nyereséges eszközök az állam számára. A parlament 130 igen szavazattal elfogadta az üzemanyagokra vonatkozó hatósági árak megszüntetéséről szóló törvénymódosítást, amelyet a nemzetközi energiapolitikai helyzet javulásával indokoltak. A jogszabály ugyanakkor lehetőséget ad a miniszternek, hogy a piaci viszonyok aránytalan megváltozása esetén újra hatósági árat állapítson meg. Az iráni-amerikai békemegállapodás nyomán az olajárak három hónapos mélypontra süllyedtek, a forint pedig közel öt éve nem látott szintre erősödött, így a piaci és a védett árak közötti különbség gyakorlatilag eltűnt. A kivezetés hatása ezért a jelenlegi környezetben jóval mérsékeltebb a magyar autósok számára, mint az elmúlt hónapokban bármikor lett volna. Komoly szóváltás alakult ki az Országgyűlésben a Tisza Párt alkotmánymódosítási tervei kapcsán: a Fidesz részéről Bóka János alkotmányos puccsal vádolta a kormányoldalt, míg Magyar Péter visszautasította a vádakat, és élesen bírálta a korábbi kormányzat több szereplőjét. A fideszes politikus szerint a kormányzat személyre szabott jogalkotást folytat, és politikai okokból akarja eltávolítani a köztársasági elnököt. Beszédében történelmi párhuzamokat is vont, és azt állította, hogy a hatalom visszaél a jogi eszközökkel. A Tisza Párt elnöke szerint Bóka János és a korábbi Fidesz-kormányok viselik a felelősséget azért, hogy Magyarország nem jutott hozzá az uniós források egy részéhez. A politikus azt is számon kérte rajta, hogy miért nem lépett fel korábban a korrupció ellen, illetve miért nem sürgette a kormányt a vitás kérdések rendezésére. A vita során Magyar Péter egy új alkotmánymódosítási elképzelést is ismertetett. Elmondása szerint olyan javaslat érkezett a kormányoldalhoz, amely legfeljebb nyolc évben korlátozná az országgyűlési képviselők mandátumának időtartamát. Megjegyezte, hogy ez a jelenlegi kormánypárti politikusokra is vonatkozna. A legnagyobb visszhangot azonban várhatóan az a bejelentés váltja ki, amely a volt köztársasági elnökök juttatásait érintené. A Tisza Párt javaslata szerint azok az államfők, akik valamilyen okból nem töltik ki teljes mandátumukat, elveszítenék az élethosszig járó juttatásokhoz és kedvezményekhez való jogosultságukat. A módosítás életbe lépése esetén ez elsősorban Schmitt Pált és Novák Katalint érinthetné. Schmitt Pál 2012-ben plágiumügye miatt mondott le, míg Novák Katalin a kegyelmi botrány következményeként távozott hivatalából 2024-ben. A korábbi államfők közül így várhatóan csak Áder János maradna teljes körűen jogosult a volt köztársasági elnököknek járó juttatásokra. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter az üzemanyagárak szabályozásáról szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában arról beszélt, hogy Magyarország számára eljött az idő a válságüzemmódból való kilépésre és a normál piaci működéshez való visszatérésre. Ennek jegyében a kormány megszüntetné az üzemanyagokra vonatkozó állandó hatósági ár fenntartását, ugyanakkor továbbra is biztosítaná annak lehetőségét, hogy rendkívüli piaci helyzet esetén gyors állami beavatkozásra kerüljön sor. Kapitány szerint a márciusban bevezetett védett árak indokoltak voltak a nemzetközi energiapiaci feszültségek miatt, azonban a forint erősödése, a kedvezőbb nemzetközi környezet és az üzemanyagárak csökkenése lehetővé teszi a korlátozások kivezetését. Hangsúlyozta, hogy a piaci árak jelenleg már 10-15 forinttal a védett árszint alatt vannak. A tárcavezető emellett kiemelte, hogy a javaslat pontosítja az ellenőrzési szabályokat és a stratégiai kőolajkészletek felhasználásának feltételeit is. Hozzátette: a jövedékiadó-csökkentés és a Mol által vállalt alacsonyabb árrés továbbra is érvényben marad annak érdekében, hogy a magyar autósok olcsóbban juthassanak üzemanyaghoz. Új szabályok jönnek a politikai és kültéri reklámoknál: elfogadta az Országgyűlés a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról és a gazdasági reklámok településképi illeszkedéséről szóló törvényjavaslatot. A csomag több területet érint egyszerre. Ezen kívül szavaztak az forrásokhoz kapcsolódó korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagról is . A cél az uniós feltételességi eljárásban vállalt jogállamisági mérföldkövek és szupermérföldkövek teljesítése. A törvénycsomag több területet érint egyszerre. A csomag nem jelenti automatikusan az EU-s pénzek azonnali kifizetését, de fontos feltétele lehet annak, hogy Magyarország teljesítse a Bizottság által elvárt mérföldköveket. A következő kérdés az lesz, hogy Brüsszel elegendőnek tartja-e az elfogadott szabályokat, illetve hogyan alakul a végrehajtás. Továbbá elfogadta az Országgyűlés az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló OGY-határozat módosítását. A javaslat nem egy klasszikus szakpolitikai törvény, hanem a parlament saját működését érintő szabálycsomag. A parlament elfogadta a közmédia átalakításáról szóló törvényt, amely automatikusan leváltja a jelenlegi vezetők egy részét, felszámolja az MTVA eddigi központi szerepét, és új testületekre bízza a közmédia felügyeletét. A kormány szerint ezzel megnyílhat az út a függetlenebb és átláthatóbb közmédia felé, a kritikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy noha az irányvonal üdvözlendő, a politikai befolyás lehetősége az új rendszerben sem tűnik el teljesen. A jelenlegi módosítás az első lépés a közmédia átalakítása felé, az új kormány ősszel átfogó reformot tervez. az Országgyűlés kedden elfogadta a Tisza Párt törvénymódosítását, amely jelentősen megerősíti a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit. A jövőben pénzbírság, rendőrségi elővezetés, sőt bizonyos esetekben akár szabadságvesztés is fenyegetheti azokat, akik akadályozzák a bizottságok munkáját. A változtatás megnyithatja az utat több nagy politikai ügy – köztük a kegyelmi botrány és az MNB-alapítványok ügye – érdemi parlamenti vizsgálata előtt. A módosítást a kormánypárt és több ellenzéki képviselő is támogatta. A korábbi szabályozás egyik legnagyobb hiányossága az volt, hogy gyakorlatilag semmilyen érdemi következménye nem volt annak, ha valaki figyelmen kívül hagyta a bizottság meghívását, megtagadta az adatszolgáltatást vagy nem válaszolt a feltett kérdésekre. Eddig mindössze annyi történt, hogy az Országgyűlés plenáris ülésén tájékoztatták a nyilvánosságot a mulasztásról. A most elfogadott törvény szerint első alkalommal 100 ezer forintos bírság szabható ki a kötelezettségeit elmulasztó személyre, második alkalommal már 1 millió forintot kell fizetnie, harmadik esetben pedig újabb 1 millió forintos bírság mellett a vizsgálóbizottság elnöke rendőrségi elővezetést is kezdeményezhet. A módosítás nemcsak a megjelenést, hanem az együttműködést is kikényszerítené. Az Országgyűlés ennek érdekében a Büntető Törvénykönyvet is módosította. A jövőben vétséget követhet el az, aki alapos indok nélkül megtagadja az adatszolgáltatást vagy a nyilatkozattételt, illetve olyan módon működik együtt, amely érdemben akadályozza a vizsgálóbizottság munkáját. Ez akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lehet, míg a bizonyítottan valótlan adatok szolgáltatása súlyosabb esetben három évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után. A párt kezdeményezésére már öt vizsgálóbizottság alakult meg, amelyek Emellett a Tisza Párt egy újabb bizottság létrehozását is kezdeményezi, amely az Orbán-kormány migrációs politikáját és az ehhez kapcsolódó kampányköltéseket vizsgálná. Magyar Péter viszontválaszában elmondta, hogy egy közös vasútvonal konkrét terveivel érkeznek a délutáni V4 egyeztetésre, ami összekötné a régiós fővárosokat. Magyar Péter szerint a visegrádi együttműködés megerősítéséhez nemcsak politikai, hanem kulturális és társadalmi téren is szorosabb kapcsolatokra van szükség. A Tisza Párt elnöke arról beszélt, hogy nagyobb szerepet kellene kapnia a visegrádi együttműködést támogató intézményeknek, és akár további forrásokat is érdemes lenne bevonni a közös programok finanszírozásába. Szerinte a visegrádi országok közötti kapcsolatok korábbi meggyengülésének egyik fő oka az volt, hogy a magyar kormány az orosz–ukrán háború kérdésében szembekerült több közép-európai partnerével. A visegrádi együttműködés újjáépítését és a régiós kapcsolatok megerősítését nevezte a magyar külpolitika egyik fontos céljának felszólalásában Magyar Péter. A miniszterelnök szerint a V4-országoknak közösen kell dolgozniuk az energiabiztonság javításán, az észak–déli közlekedési folyosók fejlesztésén, valamint az egyetemi, kutatási, kulturális és innovációs együttműködések erősítésén. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a visegrádi együttműködés alapját jelentő politikai bizalmat is helyre kell állítani. Kiemelte: a cél az, hogy a V4 ismét a régió fejlődésének, biztonságának és európai súlyának egyik meghatározó motorjává váljon. A kormányfő történelmi párhuzamot is vont, felidézve, hogy a rendszerváltás időszakában Közép-Európa visszatérését jelképezte a visegrádi együttműködés megszületése. Megfogalmazása szerint a térség ma is erős, több mint 65 millió ember otthona, Európa egyik legfontosabb ipari központja és az uniós gazdasági növekedés egyik motorja. A beszéd végén arra utalt , hogy a visegrádi együttműködés új lendületet kaphat, és felidézte, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök a múlt héten úgy fogalmazott: a V4-szövetség visszatért. Hamarosan napirend előtti felszólalásra készül a parlamentben Magyar Péter. A Tisza Párt vezetője az országgyűlési képviselők előtt beszél majd az aktuális politikai és közéleti kérdésekről. A beszéd különös jelentőséget kap az elmúlt időszak politikai fejleményeinek fényében, így várhatóan éles politikai üzenetekből és reakciókból sem lesz hiány az Országgyűlésben. A felszólalást és az arra adott válaszokat élőben követjük. Reagált a sajtóban megjelent korrupciós állításokra Karácsony Gergely főpolgármester. Facebook-bejegyzésében visszautasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint a fővárosi vezetés érintett lehetett volna az ügyben. Karácsony szerint a sajtóban megjelent vallomások alapján egyes szereplők az ő nevére hivatkozva fogadhattak el korrupciós pénzeket, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a vallomások szerint a pénzt kifizető személy is elismerte: a fővárosnál nem tudta érvényesíteni érdekeit. A főpolgármester azt írta, hogy a fővárosi vezetés hivatalba lépése után több intézkedést is hozott az alvállalkozói rendszerek visszaszorítása érdekében . Elmondása szerint a Budapesti Közművek létrehozásakor szigorították a beszerzési szabályokat, fokozott ellenőrzéseket vezettek be, valamint több olyan feladatot is saját kézbe vontak, amelyeket korábban külső vállalkozók végeztek. A főpolgármester szerint a főváros több jogi lépést is tett az ügyben. Beszámolója szerint a temetők zöldfelület-fenntartásával kapcsolatban büntetőfeljelentés született, emellett a BKM polgári pert is indított az elmúlt tíz év alvállalkozói teljesítéseinek vizsgálata érdekében. Tájékoztatása szerint egy újabb büntetőfeljelentést tavaly tettek meg a korábbi alvállalkozói kör egészével szemben. Karácsony Gergely bejegyzésében a parkolási rendszert is megemlítette. Felidézte, hogy korábban többször kritizálta a fővárosi parkolási rendszert, és azt írta: a parkolóautomaták tervezett kivonásával a következő hetekben egy újabb, szerinte problémás rendszer felszámolása kezdődik meg. A főpolgármester végül úgy fogalmazott, hogy nem a nyilatkozatokat, hanem az elmúlt évek intézkedéseit érdemes vizsgálni. Állítása szerint a főváros célja az volt, hogy felszámolja azokat az alvállalkozói hálózatokat, amelyek szerinte maffiaszerűen működtek Budapest egyes területein. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben – saját megfogalmazása szerint talán eddigi legfontosabb felszólalásában – jelentette be a Tisztítótűz-műveletet, aminek egyik fő lába a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) felállítása. A hivatalról szóló törvénytervezet hétfő este társadalmi egyeztetésre került. A rendkívül széles jogkörű, az Országgyűlés által felügyelt, önálló költségvetésű szuperhatóság, amely egyes ügyekben nyomozhatna, vádat emelhetne, bankszámlákba tekinthetne be, az ügyészségtől átvehetne folyamatban lévő ügyeket, és vagyonzárolást is kezdeményezhetne. A hivatal hatásköre kiterjedne az állami és önkormányzati vagyonra, a korábban állami körből kikerült vagyonelemekre, a jegybankhoz kapcsolódó alapítványokra, valamint a döntően közbeszerzésekből élő cégekre is, amelyeket akár már büntetőeljárás előtt állami felügyelet alá vonhatna. A miniszterelnök a közjogi méltóságok helyzetét rendező 17. alaptörvény-módosításról is beszélt: a módosítás hatálybalépésével megszűnne Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása, szeptembertől pedig átfogó alkotmányozási folyamat indulna. A hétfő további fontos fejleményei: Kedden a figyelem a gödöllői V4-csúcsra irányul, ahol Magyar Péter a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfővel tárgyal a Grassalkovich-kastélyban a visegrádi együttműködés újraindításáról. A bejelentett ülésezési rend szerint folytatódik az Országgyűlés plenáris ülése is – napirendre kerülhet a referencia-kamatstop, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai hirdetések szabályozása és a közmédiára vonatkozó szabályok módosítása. A háttérben tovább zajlik az NVVH-tervezet és a 17. alaptörvény-módosítás társadalmi egyeztetése, és kiderülhet, mikor, illetve milyen formában nyújtja be a kormány a beígért, 12 éves képviselői korlátot tartalmazó alkotmánymódosítást. Az Országos Onkológiai Intézet 3-as épületében a műtői légtechnikai és klimatizációs rendszerének meghibásodása, valamint a tartós hőhullám miatt átmenetileg módosítani kellett a kórház műtéti rendjét - derült ki hétfő este. A hírre szinte azonnal reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, ezek szerint remélhetőleg holnapra elhárul a műszaki akadály.