A nyugdíjszámítás titkai: ezt nem mondják el, pedig milliókat érhet
168.hu
2026-06-23 12:10
A nyugdíjszámítás világa elsőre bonyolultnak tűnik, de ha valaki megérti a logikáját, sokkal tudatosabban tervezhet.
2026. június 23., 13:10
Szerző: Kabai Laura
A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!
A legtöbben csak a nyugdíj előtt néhány évvel szembesülnek azzal, hogy a várható összeg köszönőviszonyban sincs a fizetésükkel. Ilyenkor már nincs idő előtakarékoskodni, a sokkoló valóság feldolgozása után még annyit tehetünk, kihozzuk a lehető legtöbbet a rendelkezésre álló lehetőségekből. A nyugdíjszámítás logikája nem titok, csak épp senki nem magyarázza el közérthetően és az iskolában sem tanítják, pedig a jövőtervezés egyik fontos eleme lehetne, ráadásul milliók múlhatnak azon, hogy valaki tisztában van-e a szabályokkal.
A legnagyobb félreértés rögtön az elején kezdődik. A nyugdíjat nem a bruttó bér alapján számolják. A hivatalos képletben a kereseteket először „nettósítják” , majd úgynevezett valorizációs szorzókkal emelik fel a mai értékükre - foglalja össze a lényeget a LegitiMo . Ez azt jelenti, hogy egy 300 ezer forintos bruttó bérből a számításban gyakran csak 200–210 ezer forint jelenik meg. A különbség sokkoló lehet, de ez a rendszer logikája.
A valorizációs szorzók miatt minden év keresete más-más szorzót kap, és ez dönti el, mennyit ér ma egy régi fizetés. Egy 2005-ös, 120 ezer forintos bér például akár 300–350 ezer forintnak is megfelelhet a számításban, míg egy 2015-ös fizetés jóval kisebb szorzót kap. Aki sokat keresett a „jó szorzós” években, az akár több millió forinttal is jobban járhat élete végéig.
2026. június 11., 04:30
Júliustól változik egy fontos nyugdíjszabály, mutatjuk, kik járnak jól!
Kurucz Barbara
2026. június 10., 11:23
A nyugdíj rendszerének átalakítására tett uniós javaslatokat bírálta Farkas András nyugdíjszakértő, szerinte politikailag is lehetetlenség kivitelezni az ajánlásokat.
168
2026. június 8., 10:09
A nyugdíj igénylésének időpontja most komoly anyagi következményekkel járhat azok számára, akik már tavaly megszerezték a jogosultságot, de eddig nem nyújtották be a kérelmüket.
Kerekes Richárd
Nem minden ledolgozott év számít bele automatikusan a nyugdíjba. A nappali tagozatos egyetem például nem szolgálati idő, a GYES és a GYED csak részben, a katás évek pedig töredékként jelennek meg a rendszerben . Sokan csak akkor döbbennek rá, hogy hiányzik egy-két évük, amikor már késő pótolni.
A nyugdíjképlet maga egyszerűbb, mint amilyennek tűnik, de a végeredmény így is kijózanító. Ha valakinek 35 év szolgálati ideje van, és a valorizált átlagkeresete 250 ezer forint, akkor a nyugdíja nagyjából 150–165 ezer forint körül alakul. A rendszer sajátossága, hogy a nyugdíj szinte soha nem éri el a korábbi fizetés szintjét, és gyakran még a felét sem.
A nyugdíjprémiumról is sok a tévhit. Sokan több tízezer forintos pluszra számítanak, miközben a valóság az, hogy a prémium csak akkor jár, ha a gazdaság jól teljesít, és a képlet miatt sokszor csupán néhány ezer forintot jelent.
A jó hír viszont az, hogy van olyan döntés, ami tényleg milliókat érhet. Ha valaki egy évvel tovább dolgozik, és nem megy el azonnal nyugdíjba, a nyugdíja akár 8–10 százalékkal is magasabb lehet. Ez hosszú távon több millió forint pluszt jelenthet, csak épp kevesen mérik fel, hogy ekkora a különbség.
(Fotó: Pexels)