● news.bsdnet.hu

Teherán egy saját ügynökségen keresztül sarcolná meg a Hormuzi-szoroson áthaladó globális kereskedelmi hajózást, a nyugati cégek azonban ellenállnak. Miközben Svájcban intenzív tárgyalások zajlanak az iráni háború lezárásáról, a tengeri hajózási ágazat képviselői határozott üzenetet küldtek a Fehér Háznak. A szektor szereplői azt követelik, hogy Washington ne engedje meg Teheránnak a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés hivatalossá tételét és a tranzitdíjak önkényes kikényszerítését. Irán azt akarja elérni, hogy minden kereskedelmi hajó regisztráljon egy újonnan létrehozott iráni ügynökségnél a Perzsa-öbölbe való belépéshez. A nyugati biztosítótársaságok azonban elutasítják a részvételt ebben a rendszerben, mivel azt egy szankciós csapdának tartják. Diplomáciai források szerint a kereskedelem nem fog helyreállni a térségben, ha az amerikai tárgyalópartnerek nem kényszerítik rá Teheránt az egyoldalú biztosítási előírások visszavonására, valamint a nemzetközi vizek aknamentesítésére. „A jelenlegi iráni javaslat elfogadhatatlan és kivitelezhetetlen a kereskedelmi hajózás számára” – nyilatkozta egy meg nem nevezett bennfentes. A forrás hozzátette, egyetlen ország sem sajátíthatja ki a nemzetközi vizeket, ennek megsértése esetén pedig a forgalom soha nem tér vissza a háború előtti szintre. Teherán az újonnan létrehozott Perzsa-öböl Szoros Hatóságon keresztül tiltottá nyilvánította a hagyományos hajózási útvonalakat egy hatvan napos fegyverszünet leple alatt. A kötelező regisztráció mellett azt is elvárják, hogy a hajók iráni jóváhagyással rendelkező biztosítással fussanak ki – jelenti a New York Post . A magánszektor biztosítói nem hajlandóak megfelelni az új szabályoknak, a rendszert ugyanis teljesen működésképtelennek tartják. Egy névtelenséget kérő magas rangú tisztségviselő szerint Teherán gazdasági fegyverként használja a szorost az Egyesült Államok és szövetségesei ellen, ami gyakorlatilag a globális gazdaság szabotálására tett kísérlet. Irán a kezdeti hatvan napos időszak alatt ingyenes biztosítást kínál a hajóknak, a szabályzat ugyanakkor fenntartja a jogot arra, hogy a későbbiekben rendkívül magas díjakat vessenek ki. A globális biztosítótársaságok figyelmeztetése szerint a szerződések aláírása sértené az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonokat ellenőrző hivatalának szankcióit. Ezenfelül a cégeknek az iráni jogrendszerre kellene támaszkodniuk, amelyben a nyugati szereplők egyáltalán nem bíznak. „Egyetlen legitim nemzetközi hajózási társaság sem fog olyan biztosítást kötni, amelynek hátterét nem ismeri, és amely felett az iráni joghatóság dönt” – magyarázta egy szakértő. A forrás szerint az iráni szervezetekkel való szerződéskötés azonnal aláásná a vállalatok kapcsolatait az Egyesült Államokkal. A kockázatok miatt a hajózási társaságok inkább Omán felségvizein keresztül szállítják az árukat az amerikai hadsereg védelme alatt. Egy nemrégiben telt hétvégén mintegy 55 hajó kelt át ezen az ománi folyosón. A forgalom ennek ellenére messze elmarad a háború előtti szinttől, amikor naponta több mint 130 hajó haladt át a területen. A szűk keresztmetszetet az okozza, hogy a szélesebb nemzetközi vizek még mindig tele vannak iráni tengeri aknákkal. A helyzet kezelésére a Lloyd’s of London nemrégiben egy hatalmas biztosítási konzorciumot indított el az amerikai Chubb biztosító vezetésével. Ez a szövetség akár 200 millió dolláros fedezetet nyújt a hajótestre, a felelősségre és a rakományra az amerikaiak által védett ománi útvonalon áthaladó járművek számára. „Most az aknamentesítés a legsürgetőbb feladat” – figyelmeztetett egy magas rangú európai diplomata. A döntéshozó szerint a békemegállapodásnak nem lesz semmilyen haszna, ha a hajótulajdonosok és a kapitányok a robbanásveszély miatt nem mernek áthaladni a szoroson. A Hormuzi-szoros a legkeskenyebb pontján mindössze 34 kilométer széles, mégis a globális energiapiac legfontosabb útvonalának számít. A világ teljes olajfogyasztásának mintegy egyötöde, naponta több mint 20 millió hordó nyersolaj halad át ezen a területen. Ez a szoros az egyetlen kijárat a nyílt óceánra Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak olajszállítmányai számára. Ezen az útvonalon zajlik Katar cseppfolyósított földgázexportja is, amely a világkereskedelem ötödét teszi ki. Az amerikai kongresszusi kutatószolgálat 2026 márciusi jelentése szerint Irán kiterjedt partvonala és aszimmetrikus katonai képességei lehetővé teszik a komoly erődemonstrációt. Teherán történelmileg is képes volt zavart kelteni a kereskedelemben anélkül, hogy tényleges katonai lépéseket tett volna. A kijelölt hajózási sávok mindössze bő 3 kilométer szélesek, így minden fenyegetés azonnal megrengeti a globális árupiacokat. Miközben az Iránnal szövetséges kínai hajók ingyenesen használhatják az iráni ellenőrzés alatt álló folyosókat, a világ többi része elkerüli azokat. A válságot mélyíti, hogy az amerikai hadsereg jelenleg nem rendelkezik azonnali helyi aknamentesítési képességgel a szorosban, a műveleti tervek alapján ugyanis ezt a feladatot hagyományosan az európai szövetségesekre bízzák. Az aknák jelenléte veszélyezteti a Fehér Ház által meghatározott célokat. „Ezen küldetés sikere azt jelenti, hogy a tengeri kereskedelem visszaáll a konfliktus előtti szintre, és az egész iparág helyreáll” – fogalmazott a washingtoni kormányzat egyik magas rangú tisztviselője. A szoros újranyitása várhatóan csökkenti majd a globális nyersolajárakat, ami gazdasági lehetőséget biztosít az Egyesült Államoknak és a G7-szövetségeseknek az orosz olajra és gázra vonatkozó szankciók szigorítására. „A G7-vezetők azért döntöttek az Oroszországra nehezedő nyomás fokozása mellett, mert az olajárak csökkennek a Hormuz-megállapodás következtében” – magyarázta egy európai uniós tisztviselő. A döntéshozó rámutatott, hogy a nyugati fogyasztókat így nem fenyegeti áremelkedés, emiatt rendkívül fontos számukra a megállapodás.