● news.bsdnet.hu

– A holland kormány fellépne a gyerekekből üzleti modellt építő influenszeripar ellen. Thierry Aartsen munkaügyi miniszter azt szeretné elérni, hogy a gyerekekkel készített, bevételt termelő online tartalmak ugyanazok alá a gyermekmunka-szabályok alá essenek, mint a hagyományos reklámok, filmforgatások vagy modellmunkák. A tervek szerint a részletes javaslatokat ősszel mutatják be, de az irány egyértelmű. A tervezet az egyik legszigorúbb európai fellépés lenne a gyerekinfluenszerek jelenségével szemben: a 16 év alattiak gyakorlatilag nem szerepelhetnének kereskedelmi célú közösségimédia-tartalmakban, a szabályokat megszegő szülőket pedig akár pénzbírsággal is sújthatnák. A holland kormány azzal érvel, hogy amikor a gyerekek hétköznapi élete válik eladható tartalommá, a gyerekkor maga is árucikké alakul. A döntéshozók ezért már nem ártalmatlan családi vállalkozásként vagy modern szórakoztatóipari jelenségként tekintenek a gyerekinfluenszerségre, hanem olyan tevékenységként, amely a gyermekmunka és a kizsákmányolás határát súrolhatja. A holland munkaügyi minisztérium szerint a fizetett tartalmakban szereplő gyerekek magánszférája sérülhet, ráadásul gyakran nincs valódi beleszólásuk abba, hogyan használják fel a róluk készült felvételeket. Kérdéses az is, hogy megfelelő ellenszolgáltatást kapnak-e a munkájukért, illetve egyáltalán képesek-e érdemben hozzájárulni a szereplésükhöz. Az egyik legismertebb gyerekinfluenszer az amerikai Ryan Kaji, aki négyévesen kezdett játékokat bemutatni a YouTube-on, és mára több tízmillió követővel rendelkező márkát épített maga köré. A háttérben húzódó egyik ok, hogy a gyerekek sokkal hitelesebbnek érzik az influenszereket, mint a hagyományos reklámokat, ezért nehezebben ismerik fel, mikor próbálnak nekik valamit eladni. A rendszer egyik alapvető problémája, hogy a gyerekek egyszerre fogyasztók, reklámfelületek és tartalomgyártók ebben az ökoszisztémában. Míg a filmforgatásokon vagy reklámkampányokban szereplő gyerekekre általában külön előírások vonatkoznak, a családi vlogok és a közösségi médiában megjelenő szponzorált tartalmak gyakran jogi szürkezónában mozognak. A szabályozás általában csak az egyik oldalt látja: a fogyasztó védelmét, a tartalmat előállító gyermek helyzetét nem – erről korábban az egyre terjedő skincare-ipar gyerekinflunszereiről szóló cikkünkben is írtunk. Nyáry Luca pedig  az alsós korában botrányhőssé váló Lil Tayről írt ebben a cikkben , akinek szándékosan bicskanyitogató karakterét a kislány bátyja és édesanyja találta ki, nem tőrödve azzal, hogyan hat a fejlődő személyiségre az algoritmust pörgető gyűlöletcunami. Norvégiában az MI-t tiltják Közben Norvégiában az oktatásban húznak új határokat a digitális eszközök használatának. A kormány pénteken bejelentette: az új tanévtől az általános iskola alsó és felső tagozatán gyakorlatilag nem használhatnak generatív mesterséges intelligenciát a diákok. A norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Støre hangsúlyozta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a gyerekek a mesterséges intelligenciára támaszkodva kihagyják a tanulás alapvető lépéseit. A kormány álláspontja szerint az iskola legfontosabb feladata továbbra is az olvasás, az írás és a matematika elsajátítása, ezért az első hét évfolyamon főszabály szerint nem megengedett az MI használata. A 14–16 éves korosztály már korlátozottan, tanári felügyelet mellett használhatja az eszközöket: a középiskolásoknak kifejezetten meg kell tanulniuk a mesterséges intelligencia felelős alkalmazását, hogy később a munkaerőpiacon is eligazodjanak. Csordogál a csap, kiürültek a víztározók – Már az ívóvízellátást fenyegeti a kánikula WMN Szűrő – 2026. június 23. – NA A döntés része annak a fordulatnak, amelyet Norvégia az elmúlt években végrehajtott az oktatáspolitikában. Miután romlottak a tanulmányi eredmények, az ország korábban kitiltotta az okostelefonokat az iskolákból, most pedig több tankönyv és kevesebb tablet használatát is ösztönözné. Áprilisban azt is bejelentették, hogy 16 éves kor alatt betiltanák a közösségi média használatát. WMN Szűrő – 2026. június 23. – NA A közösségi médiát használó gyerekek kérdése évek óta velünk van, több országban már korhatárhoz is kötötték a használatát. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember szerint azonban ez túl kevés, túl későn : a közösségi média szellemét már nem lehet visszazárni a palackba, ez legfeljebb kármentés. Négy hónappal azután, hogy Ausztrália világelsőként bevezette a 16 év alattiak közösségimédia-tilalmát, az eredményeiről elkészült első, részletes hatósági jelentés sem túl bíztató . Nagy Andi A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Getty Images/ supersizer