● news.bsdnet.hu

Zárt ajtók mögött zajló, feszült hangulatú küldöttközgyűlés, elnapolt beszámolók, bizalmatlansági indítványok és a MANOK–Növényorvos Kft. körüli viták jellemezték a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara május végi országos tanácskozását. Az ügy részleteiről egy, az „Abszolút növényorvos” néven posztoló, ismeretlenségbe burkolódzó számolt be, miközben lapunk megkeresésére a kamara kommunikációért felelős elnökségi tagja, Csizmadia György is reagált a felvetésekre. Mint az a Facebook-on "Abszolút növényorvos" "tollából" megjelent: május 26-án Siklóson tartotta országos küldöttközgyűlését a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara. A több mint száz résztvevőre szervezett tanácskozáson megyénként öt küldött, az elnökség, a bizottsági elnökök és meghívott vendégek vettek részt. A fórum továbbra sem nyilvános, bár a küldöttek egy része a közvetíthetőség lehetőségéért is síkra száll. "Abszolút növényorvos" posztja (melyet többen is megosztottak) szerint már az elnöki beszámoló vitája is feszült légkörben zajlott. Több küldött kifogásolta annak személyeskedő hangvételét, és végül a beszámoló nem kapott támogatást. Hasonló sorsra jutott a mérleg- és eredménybeszámoló is, amelyet a küldöttek és a felügyelőbizottság állítása szerint nem kaptak meg időben a vonatkozó szabályokban előírt határidőre. A dokumentum elfogadását végül elnapolták. A viták középpontjában a kamara tulajdonában lévő MANOK–Növényorvos Kft. állt. A társaságot 2015-ben hozták létre, miután a növényvédő gépek műszaki felülvizsgálata és részben az oktatási feladatok közfeladatként a kamarához kerültek. "Abszolút növényorvos" szerint a Gazdasági Versenyhivatal a társaságot korábban tisztességtelen piaci magatartás és kartellezés miatt bírságolta meg a 2016 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan. A tavalyi tisztújító küldöttközgyűlésen belső vizsgálat indításáról született döntés, amelynek eredményeit azonban a résztvevők szerint több körülmény is nehezítette. A vizsgálatban részt vevők állítólag nem kaptak hozzáférést minden dokumentumhoz, és titoktartási nyilatkozatokat is alá kellett írniuk. A Kft. képviselői ugyanakkor a vizsgálat jogalapját vitatták, jogi képviselőjük pedig jogi következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha bizalmas információk kerülnének nyilvánosságra. A Facebook-bejegyzés szerint időközben az is kiderült, hogy a kamara elnöksége a küldöttek korábbi állásfoglalása ellenére elindította a MANOK Kft. végelszámolását, amelyet a cégbíróságon már be is jegyeztek. Emiatt több küldött bizalmatlansági indítványt, valamint fegyelmi eljárás kezdeményezését nyújtott be az elnökség és a bizottsági vezetők ellen. A tanácskozás végül több napirendi pont tárgyalása nélkül félbeszakadt. Az általunk megszólaltatott egyik kamarai tag úgy fogalmazott, jelenlegi ismeretei alapján nem lát egyértelmű szabálytalanságot a MANOK Kft. ügyében. – Az a benyomásom, hogy súlyos személyi ellentétek állnak a háttérben, és a felek jogi és pénzügyi eszközökkel próbálják egymást sakkban tartani. Ez inkább hatalmi belviszály, amely komolyabbnak akar látszani, mint amilyen valójában – fogalmazott. Portálunk megkeresésére Csizmadia György, a kamara kommunikációért felelős elnökségi tagja elmondta: a májusban félbeszakadt küldöttközgyűlést július 8-án folytatják, ahol a felmerült kérdésekre a küldöttek választ kapnak. A kamarai vezetés céljaként a jogszabályoknak megfelelő, átlátható működés biztosítását nevezte meg. Csizmadia György szerint a személyes konfliktusok lezárása fontos lenne, mert a növényvédelem előtt álló kihívások ennél sokkal jelentősebbek. Részletesen ismertette, hogy a MANOK Kft. létrehozásának célja 2015-ben a növényvédő gépek kötelező műszaki felülvizsgálatának egységes megszervezése volt. Az országos hálózat kiépítéséhez mintegy 250 millió forintnyi magántőke felhasználására volt szükség, állami támogatás nélkül. A jogszabályi környezet későbbi változásai azonban megszüntették a korábbi kizárólagos helyzetet, ami szerinte alapvetően új helyzetet teremtett. Álláspontja szerint a jelenlegi viták egy része olyan, közel tíz évvel ezelőtti gazdasági döntések körül forog, amelyekkel kapcsolatban jogi szakvélemények szerint az esetleges követelések már elévültek, és hatósági vizsgálatok sem állapítottak meg bűncselekményt vagy jelentős vagyoni hátrányt. A kommunikációs vezető szerint a szakmát jelenleg sokkal súlyosabb kérdések foglalkoztatják. Kiemelte az Európai Unióban szűkülő növényvédőszer-kínálatot, az engedélyezések lassúságát, az AKG-programmal kapcsolatos problémákat, valamint a szőlő aranyszínű sárgaságát terjesztő kabócák elleni védekezés egyre nehezebb feladatait. Mint fogalmazott, ezekre a kihívásokra kellene koncentrálni, mert a növényvédelmi szakma előtt álló problémák egyre összetettebbek, és a rendelkezésre álló időt, energiát célszerűbb a jövő építésére fordítani, mint a múlt vitáinak újranyitására. Végül azt is megjegyezte: a májusi közgyűlésre a meghívott 100 küldött helyett 65 kolléga jött el, s közülük is a végére 35-en maradtak. Csizmadia György szerint a többiek egy 15 fős hangos kisebbség fókuszt félrevivő, személyeskedő vitája ellen tiltakozva távoztak a közgyűlésről. Indexkép: Pexels