● news.bsdnet.hu

Nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal 6 százalékra mérsékelte az alapkamatot. Utoljára idén februárban lazított a monetáris kondíciókon a jegybank, akkor egy közel másfél éves hosszú szünet csökkentette 25 bázisponttal az irányadó rátát. Már jöhetett volna a következő kamatvágás is, amit a piac is árazott, ám a hónap végén kitört az iráni háború. A február 28-án kitört közel-keleti konfliktus során Irán lezárta a világ energiaellátásában kulcsfontosságú szerepet betöltött Hormuzi-szorost. A szűk, 40 km-es tengeri szoroson halad át a világ kőolaj- és LNG kereskedelmének egy ötöde, ezért a lépés rég nem látott zavarokat okozott az olajpiacokon. Március közepétől több mint egy hónapon keresztül volt 100 dollár fölött az Brent olaj ára, ami megállására kényszerítette a jegybankot. A jegybank mostani lépésében vélhetően az is közrejátszott, hogy időközben kézzelfogható közelségbe került a béke a Közel-Keleten, aminek hatására az olaj ára már tartósan 100 dollár alatt van (cikkünk írásakor 77 dollár volt). Ami azonban a leginkább a lazítás irányába terelte a jegybankot, az erős forint, és a vártnál jóval kedvezőbb inflációs kép. A feldolgozóiparban több szerepelő egyértelmű jelét adta annak, hogy jelentős bevételkiesést okoz számára a vártnál erősebb hazai deviza. "Ha csak addig valami rendkívüli esemény nem történik, biztosra veszem, hogy csökken kedden a jegybank irányadó rátája" – mondta még a kamatdöntést megelőzően a Világgazdaságnak Regős Gábor , a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy nem 25, hanem 50 bázisponttal csökkenti a jegybank végül az alapkamatot, igaz, ennek kevés esélyt adott. Ezt azzal indokolta, hogy mostani jegybanki vezetés eddig is igyekezett óvatos monetáris politikát folytatni, másrészől bár valóban úgy tűnik, hogy a Közel-Keleten rendeződik a helyzet, azt azonban nem lehet biztosra venni, hogy a béke ténylegesen működni tud és tartós lesz, mivel Irán egy erőteljes zsarolási potenciált talált magának a Hormuzi-szoros lezárásával. Szerinte ha tehát törékeny a béke, az az energiaárakban is hozhat még akár jelentősebb emelkedést, ami óvatosságra sarkallja a jegybankot. Míg az MNB esetében egyáltalán a lazítás szóba jöhet, addig az EKB nemrég szigorított monetáris kondícióin és a jövőben is inkább szigorítást vár még a piac. Egy néhány hét alatt 75 bázisponttal csökkenő kamatkülönbözet viszont már túl nagy lehet, így marad az óvatos 25 bázispontos vágás, ez viszont még abszolút belefér – vélte a kamatvágás előtt az elemző. Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztályának vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy A jegybank mozgásterét jelentősen kibővítette az infláció, amely májusban is mindössze 1,8 százalékos volt , tehát még mindig a jegybank céltartománya alatt tartózkodik. Molnár emlékeztett arra, hogy korábban a tavaszi hónapokra már az infláció gyorsulását várták, ehhez képest jelentős meglepetést jelentenek az elmúlt hónapok adatai, miután az erősebb forintárfolyam a fogyasztói árakba is begyűrűzött, főleg az élelmiszerek esetében, miközben a kormányzati árszabályozások fenntartása (legnagyobb mértékben a védett üzemanyagárak) is támogatta az alacsony inflációt. A június utáni kamatpályát jelentős bizonytalanság övezi, az USA-iráni megállapodás stabilitása, az energiapiaci sokk begyűrűzése, a hazai inflációs folyamatok – kiemelten is az árrésstopok jövője – egyaránt befolyásolják majd a jegybanki döntéseket. Molnár Dániel szerint van rá esély, hogy akár még 2-3 kamatvágás is jöhet év végéig – a megállapodás előtt legfeljebb 1-gyel számoltak –, azonban várhatóan a jegybank óvatos marad, miközben az emelkedő inflációs környezetben a korábbi kommunikáció alapján az érdemi reálkamatszintet is fenn kívánja tartani. A mostani döntés részleteiről délután 15 órától tart sajtótájékoztatót Varga Mihály. Az eseményt élőben közvetítjük.