● news.bsdnet.hu

Hangzatos szlogenek helyett az elmúlt évtized statisztikái világos képet festenek arról, hogyan érintette a Brexit a brit gazdaságot . Bár a kampányban az adminisztráció megszűnését ígérték, a valóságban a kereskedelmi korlátok fojtogatják a piacot. Közgazdasági elemzések szerint a Brexit miatti beruházás-kiesés és a kereskedelmi akadályok mintegy 6-8 százalékos növekedési elmaradást okoztak az országnak ahhoz képest, mintha tag maradt volna. Ez átszámítva minden egyes brit állampolgárnak több ezer fontos egyéni kiesést jelent az életszínvonalában. London képtelen volt hatékonyan megfékezni a drágulást. Pénzügyi elemzők rámutatnak, hogy az Egyesült Királyság maradt a legnagyobb inflációval rendelkező gazdasága a G7 csoporton belül, miközben a fogyasztói árak több mint 41 százalékkal emelkedtek a népszavazás óta. A szigorú határellenőrzések miatt pedig minden hetedik brit exportőr teljesen felhagyott az EU-ba irányuló kereskedelemmel , ami vállalkozások ezreit hozta kilátástalan helyzetbe az új vámhatárok. A referendum óta ráadásul az ország már a hatodik miniszterelnökét fogyasztotta el, Keir Starmer alig két évvel a földcsuszamlásszerű választási győzelme után kényszerült lemondásra a párton belüli lázadások és a tartós gazdasági elégedetlenség miatt. A brit közvéleményben az évek során drámai fordulat következett be, amelyet a sajtó egy része csak „Bregret”-ként emleget, ami a megbánást fejezi ki. A YouGov reprezentatív felmérései szerint a társadalom többsége ma már egyértelmű hibának tartja az Európai Unió elhagyását. A megkérdezettek közel 57 százaléka szerint rossz döntés született 2016-ban, és a lakosság alig harmada védi a kilépést. A korábbi kilépéspárti szavazók csaknem egynegyede is úgy érzi, hogy félrevezették őket. A választók többsége közvetlenül a Brexitet teszi felelőssé a mindennapi megélhetési válságért és az elszabadult bevándorlásért. A társadalmi elégedetlenség ellenére a teljes jogú visszalépés lehetősége a belátható jövőben szinte kizárt. Az Európai Unió nem fogja automatikusan, a korábbi egyedi privilégiumokat – mint a költségvetési visszatérítés vagy az euróbevezetés alóli mentesség – garantálva visszavenni a szigetországot. A legvalószínűbb forgatókönyv egyfajta csendes közeledés lesz. London, függetlenül attól, hogy ki követi Starmert a miniszterelnöki székben, kénytelen lesz részleges, kétoldalú megállapodásokkal visszakönyörögni magát az uniós gazdasági védőháló alá. A britek így lassan kénytelenek lesznek elfogadni Brüsszel szabályait anélkül, hogy érdemi beleszólásuk lenne azok alakításába. Mit lép a Munkáspárt? A kormányzó Munkáspárt a jelenlegi miniszterelnöki váltás és politikai bizonytalanság közepette is fenntartja azt a hivatalos álláspontját, hogy az Európai Unióba való teljes jogú visszalépés nincs napirenden. A párt vezetése tisztában van azzal, hogy az uniós tagság újraindítása vagy a vámunióhoz való csatlakozás mély társadalmi törésvonalakat hozna felszínre, amit a választási matematika miatt mindenképpen el akarnak kerülni. Ehelyett a munkáspárti stratégia középpontjában a meglévő kereskedelmi és együttműködési megállapodás pragmatikus, pontról pontra történő javítása áll. Keir Starmer utódjának elsődleges feladata az lesz, hogy a gazdasági növekedés beindítása érdekében csökkentse az adminisztrációs terheket az élelmiszeripar, a környezetvédelmi szabványok és a tudományos kutatások terén. A Munkáspárt tehát a teljes szakítás és a visszalépés helyett egy szorosabb, de szigorúan kétoldalú partnerség kiépítésére törekszik Brüsszellel a következő években.