● news.bsdnet.hu

A Magyar Péter vezette kormány módosítani szeretné az alaptörvényt Sulyok Tamás államfő és Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke eltávolítása érdekében, ám a tervezett módosítás ellentétes az uniós joggal – hívta fel a figyelmet elemzésében a Tűzfalcsoport . Ráadásul a portál által megkérdezett szakértők szerint egy jelentős nemzetközi következményekkel járó jogsértő eljárás kezdetét jelentené a módosítás elfogadása. Az Alkotmánybíróság elnökét a Tisza úgy kívánja eltávolítani, hogy bevezetik a hetven éves korhatárt és így az elnöki és bírói mandátumát is megszakítják. – Ám ha ezt a módosítást elfogadják, akkor ugyanazt a hibát követik el, mint az előző kormány és visszakozni kényszerülnek – hangsúlyozták. Felidézték, hogy a jobboldali kabinet 2012-ben váratlanul leszállította a bírák nyugdíjkorhatárát és nem biztosított kellő átmeneti időt. Akkor az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár radikális leszállítása – 70 évről 62 évre, kellő átmeneti időszak nélkül – az életkoron alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ami pedig sérti a foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló tanácsi irányelvet. A Tűzfalcsport elemzése arra is kitért, hogy a világ számos országában az alkotmánybírák esetén nincs nyugdíjkorhatár. A példának tekintett Egyesült Államok Szövetségi Legfelsőbb Bíróságán, mely egyben alkotmánybíróság is, Ruth Bader Ginsburg 87 éves koráig ítélkezett. Hazánkban az elvi felső határ 82 év és ezt szeretnék egyik napról a másikra leszállítani hetven évre. Az igazi gondot az okozza, hogy a Velencei Bizottság sürgős eljárás keretében vizsgálja az új kormány terveit és feltehetőleg kifogást emel. A testület korábbi, magyarországi igazságügyi reformokkal kapcsolatos véleményeiben következetesen hangsúlyozta: a bírói és alkotmánybírói mandátumok érintő változtatásoknak fokozatosnak kell lenniük, tiszteletben kell tartaniuk az eltávolíthatatlanság elvét, kerülniük kell az ad hominem vagy politikailag motivált intézkedéseket, és összhangban kell állniuk az Európa Tanács ajánlásaival – fogalmaztak, hozzátéve: az uniós jog és a strasbourgi gyakorlat alapján egy sürgős vélemény várhatóan hasonló kifogásokat fogalmaz meg a jelenlegi tervekkel szemben. Emlékeztettek arra is, hogy az Európai Unió Bírósága már állást foglalt, tehát nem kétséges, hogy milyen döntést fog hozni. Összességében azt állapították meg, hogy a tervezett szöveg elfogadása jogi és politikai szempontból is hatalmas baklövés lenne és beláthatatlan következményekkel járna. Valamint, hogy az uniós és strasbourgi gyakorlat, valamint a Velencei Bizottság eddigi állásfoglalásai alapján a tervezett hirtelen, átmenet nélküli korhatár-bevezetés nemcsak az uniós jogot és az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértené, hanem további kötelezettségszegési eljárásokat, kártérítési pereket és a magyar jogrendszerbe vetett bizalom további erózióját eredményezné.