● news.bsdnet.hu

Az első lépés mindig a legnehezebb, ez a befektetések terén sincs másként: sok kisbefektető-aspiráns azért nem lép be a piacra, mert nem tudja, hogyan is kezdjen hozzá a portfólióépítéshez. Czachesz Gábor, a VIG Alapkezelő üzletágvezetője ehhez ad mankót a kezdő kisbefektetőknek, legyen szó tbsz-ről, diverfizikációról, állampapírról, vagy a részvényekről. A legalapvetőbb hiba, amit egy kisbefektető véteni tud, az az, ha nincs tisztában azzal, milyen időtávra keres befektetést, és ehhez mérten túlzottan költséges vagy kockázatos eszközökbe fekteti a tőkéjét, véli Czachesz Gábor, a VIG Alapkezelő Multi-Asset és Kvantitatív Befektetési Stratégiák üzletágvezetője.  Kezdő kisbefektetők bibliája Ez a tartalom egy nagyobb összeállítás része. A Kezdő kisbefektetők bibliájában hasznos tippeket adunk és az alapvető fogalmakat is elmagyarázzuk azoknak, akik most lépnek be a piacokra. A sorozat részei: Mit tegyél a piacra lépés előtt? Hogyan kezdj bele a befektetésbe? Milyen eszközök közül választhatsz a befektetés során? Hogyan rakd össze a befektetési portfóliód? Mit tegyél, ha már kész a portfóliód? A sorozat részét képező szótár itt érhető el. Az idő pénz A szakértő szerint a tudatos döntés a rendelkezésre álló időablak meghatározásával kezdődik: ha valaki tudja, hogy öt éven belül szüksége lesz a befektetni kívánt pénzre, mert mondjuk lakásvásárlást tervez, akkor számára a részvények túlzottan kockázatosak lehetnek, hiszen adott esetben nem lesz lehetősége kiülni egy piaci turbulenciát. Számára azt érdemes mérlegelni, hogy milyen kockázatmentes hozamot tud elérni ezen idő alatt, azaz számára az állampapírpiaci kínálatban való nézelődés ajánlott.  „Ötéves állampapír éppen létezik is, ez kiszámíthatóan és kockázatmentesen garantál hozamot a befektető számára, és ami hasonlóan fontos: költségekkel sem jár. Az Államkincstárnál ingyen lehet számlát nyitni, és az állampapírokon elért nyereség még adómentes is, így sem kockázattal, sem váratlan költségekkel nem szembesülnek a befektetők.”  Ha valaki egy lépéssel tovább menne, annak a befektetési jegyek körében érdemes körültekintenie. Itt már szélesebb kínálatból választhatja ki a maga számára leginkább megfelelőt, de itt már mind adó-, mind költségoldalon fontos alaposan tájékozódni, mielőtt megszületik a befektetési döntés. A befektetési jegyek diverzifikációt kínálnak, hiszen a befektető egy kész portfóliót vesz meg, és mivel ezt a vételt egyben teszi meg, ezért sokszor alacsonyabb kezdeti költségekkel kell számoljon, mintha maga rakná össze ugyanazt a pakettet a piacról. A befektetési jegyek előnye még, hogy nem igényelnek brókernél nyitott számlát sem, így egyszerűen és olcsón elérhetők. A bróker és a tbsz Aki viszont részvénykereskedésre adja a fejét, annak már szüksége lesz egy bróker segítségére. A költségoldal viszont itt már akár jelentős is lehet, ezért érdemes alaposan megfontolni minden döntést. „A brókerek esetleges fix díjai egy kisebb vagyont mozgató befektetőnél aránytalanul magasak is lehetnek. Itt már nagyon fontos, hogy tisztában legyünk vele, a befektetésnek vannak költségei, és ezt is vegyük figyelembe a döntések meghozatala során.” A költségeket azonban lehet csökkenteni, mégpedig teljesen legálisan: a tartós befektetési számlák (tbsz) három év után csökkentik, öt év után pedig teljesen megszüntetik a számlán fialt befektetések adóterheit, így aki legalább öt éves időhorizontban gondolkozik, annak egyszerűen muszáj nyitnia egy tbsz-t, véli a szakértő. Amit viszont nagyon nem muszáj, sőt, kifejezett óvatosságot igényel befektetői oldalról, az a tőkeáttétes befektetés.  „A piacot nagyon sok erő mozgatja egyszerre, és nem lehetünk tisztában minden egyes változóval, a jó befektetési ötleten alapuló, de rossz időpontban megnyitott tőkeáttételes pozíció ezért jelentős vagyonvesztéshez is vezethet. A kriptóeszközök piaca szintén kevesbé transzparens az átlagos befektető számára, ezért ha már alternatív befektetési eszközök felé szeretnénk nyitni, inkább javaslom a több ezer éve bevált aranyat, mint értékörzőt, ami ráadásul befektetési alap formájában is elérhető. Aki kriptoeszközbe tenné a pénzét, annak inkább a sportfogadást javasolnám, abban nagyobb az élvezet.” A magyar részvények és az euró A legtöbb tényezővel a magyar befektetők jó eséllyel a hazai részvénypiac kapcsán vannak tisztában, ezért ez egy jó kiindulási pont lehet számukra. De fontos két részre osztani a tőzsdei cégeket: vannak azok a cégek, amik pozitív eredményt termelnek, és fizetnek osztalékot, és vannak, amik egyiket sem teszik. Egy kisbefektetőnek ezért a már bevált, eredményt termelő, és osztalékot is fizető cégek felé lehet érdemes nyitnia, ezzel kockázatát is minimalilzálni tudja.  „Ha viszont valaki nyitott a spekulációra, mondjuk mert egy olyan iparágban dolgozik, ahol jól ismeri a cégeket, és tisztában van a várható teljesítményükkel, akkor ezek a papírok is jó célpontok lehetnek, de itt fontos, hogy napi szinten kövessük a hír- és árfolyamot, hogy ne érjenek meglepetések.” Az euró várható érkezése kapcsán a szakértő szerint a kisbefektetőknek kevés aggódni valójuk, és még kevesebb konkrét teendőjük van: aki most forintos eszközt vesz, azoknak árfolyama át lesz majd váltva euróra a megállapított kereszten, teendője a befektetőnek így semennyi nem lesz. „Nem ez most a legfontosabb kockázat, amire figyelnie kell egy befektetőnek”. Beszélgessünk és diverzifikáljunk! Czachesz Gábor szerint a kockázatot egyébként egy szimpla baráti beszélgetéssel is érdemben lehet csökkenteni: ha van egy ötletünk, beszéljük róla közeli ismerőseinkkel, hogy más perspektivából is láthassuk a döntésünket, validáltassuk az elképzelést, hiszen lehet, hogy az már az első szűrőn fennakad.  És szintén nagyban tudja csökkenteni a rizikót, ha porlasztjuk a kockázatokat: többféle eszközt teszünk a portfóliónkba, azaz diverzifikáljuk befektetéseinket, és nem egy-egy nagy tételben szálluk be a kiválasztott eszközökbe, hanem rendszeresen megtakarítunk, így több, egymástól eltérő árfolyamon építünk ki kitettséget, ezzel az árfolyamkilengések jelentőségét tudjuk visszafogni. Utóbbi, amit a szaknyelv dollar cost averaging (DCA) néven emleget, a FOMO-t, azaz a kimaradástól való félelmet is nagyban tudja csökkenteni: a fokozatos vásárlás elveszi az esetlegesen elmulasztott beszállás élét, az időben porlasztott allokáció pedig a portfóliónkat is védi.