● news.bsdnet.hu

A kormányoldal szerint a módosítás a parlamenti ellenőrző munka hatékonyságát szolgálja, míg a bírálók úgy vélik, a javaslat túlzott jogosítványokat ad a bizottságoknak, és a népbíróságok korszakát idézheti fel. A jogszabálytervezetet Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt országgyűlési képviselője, valamint Hantosi István, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának elnöke jegyezte. A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy új büntetőjogi tényállás jelenik meg a büntető törvénykönyvben a parlamenti vizsgálóbizottságok munkájának akadályozására. Az elfogadott szabályok szerint az a személy, aki szándékosan és alapos indok nélkül nem működik együtt a vizsgálóbizottsággal, vagy ezzel akadályozza annak munkáját, vétséget követhet el, ami akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ugyanez vonatkozhat azokra is, akik nyilatkozattételre kötelezettként szándékosan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesznek. Amennyiben ezzel bűncselekményt próbálnak leplezni vagy elősegíteni, a büntetés akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet. A törvény jelentősen szigorítja a bizottságok előtti megjelenés szabályait is. Azok, akik önhibájukból nem jelennek meg a meghallgatáson, első alkalommal százezer forintos, második alkalommal egymillió forintos bírságot kaphatnak. A harmadik mulasztás esetén az egymillió forintos pénzbüntetés mellett a vizsgálóbizottság elnöke már az érintett elővezetését is kezdeményezheti. A támogatók szerint ezek az eszközök elengedhetetlenek ahhoz, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok valóban el tudják látni ellenőrző feladatukat. A törvény általános vitájában Bóka János, a Fidesz vezérszónoka élesen bírálta a javaslatot. Szerinte a módosítás összemossa a parlament politikai ellenőrző szerepét és a közhatalmi eljárások világát, miközben nem tartalmaz megfelelő garanciális szabályokat. A politikus arra figyelmeztetett, hogy az Országgyűlés nem áll más hatalmi ágak fölött, és nem rendelkezik általános ellenőrzési jogosítványokkal természetes vagy jogi személyek felett. Úgy fogalmazott: „Az Országgyűlés sohasem volt népbíróság. Még a magyar történelem legsötétebb időszakaiban sem.” A javaslatot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is kritikával illette. A szervezet szerint a parlamenti vizsgálóbizottságok nem bíróságok, ezért aránytalannak tartják, hogy működésük akadályozását büntetőjogi eszközökkel szankcionálják. Álláspontjuk szerint a bizottságok feladata nem egyéni büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem politikai és rendszerszintű problémák feltárása. A TASZ szerint ezért aggályos, hogy a bizottságok előtt megjelenő személyek olyan kötelezettségekkel és következményekkel szembesülhetnek, amelyek inkább az igazságszolgáltatás világára jellemzők. A parlament korábban már döntött több új vizsgálóbizottság felállításáról. Ezek között szerepel a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló testület, az MNB működésével kapcsolatos ügyeket feltáró bizottság, a spontán privatizáció és a közvagyon elvesztésének körülményeit vizsgáló bizottság, a kegyelmi ügy felelőseit kereső testület, valamint a gyermekvédelmi rendszer problémáit elemző bizottság is. Az új szabályok elfogadásával ezek a bizottságok minden korábbinál szélesebb jogosítványokkal kezdhetik meg munkájukat.