● news.bsdnet.hu

Az MNB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a monetáris tanács áttekintette a makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat, valamint az inflációs kilátásokat. Varga Mihály közölte, hogy az inflációs pálya érdemben lefelé tolódott a márciusi előrejelzéshez képest.  Az előrejelzési időszak egészében kiegyensúlyozottabb inflációs kockázatokkal számolnak, ami nagyobb mozgásteret biztosít a monetáris politikának. A kedvezőbb inflációs környezet mellett a geopolitikai helyzet is javult. Az MNB szerint a nemzetközi feszültségek enyhülése következtében kedvezőbbé vált a globális kockázati környezet, ami hozzájárult ahhoz, hogy a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára alacsonyabb szinten maradjon. Varga Mihály kiemelte, hogy ezek a folyamatok összességében érdemben növelték a jegybank monetáris politikai mozgásterét. Ennek eredményeként a tanács a júniusi ülésen az alapkamat 6 százalékra mérsékléséről döntött. A jegybankelnök ugyanakkor jelezte, hogy a további kamatcsökkentések üteme továbbra is az inflációs és gazdasági folyamatok alakulásától függ. Az MNB előretekintve a kedvező folyamatok fennmaradása esetén Cikkünk frissül. Korábban a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette az alapkamatot . A jegybank legutóbb februárban lazított a monetáris kondíciókon, akkor közel másfél év szünet után mérsékelte az irányadó rátát. A háború következtében Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amely a globális kőolaj- és LNG-kereskedelem egyik legfontosabb útvonala. Az intézkedés jelentős bizonytalanságot okozott az energiapiacokon, a Brent olaj ára pedig hosszabb időre 100 dollár fölé emelkedett. A jegybank óvatos megközelítését utólag az események is igazolták. Varga Mihály jegybankelnök már a februári kamatdöntés után hangsúlyozta, hogy az MNB nem kíván automatikus kamatcsökkentési ciklust indítani, hanem továbbra is az aktuális gazdasági adatok alapján, hónapról hónapra dönt a monetáris politika irányáról. A mostani kamatvágást több tényező is támogatta. Egyrészt enyhültek a közel-keleti feszültségek, ami az olajárak csökkenéséhez vezetett, másrészt a vártnál kedvezőbben alakult az inflációs környezet. Emellett a forint is jelentős erősödést mutatott az elmúlt hónapokban. A hazai deviza az áprilisi országgyűlési választások óta számottevően felértékelődött, amit a piac részben az új gazdaságpolitikai elképzeléseknek és az uniós forrásokhoz való hozzáférés javulásának tulajdonít. Az erős forint ugyanakkor már nemcsak előnyökkel jár. A 350 forint körüli euróárfolyam egyre nagyobb kihívást jelent a magyar exportőrök számára, mivel csökkenti a külföldi értékesítésből származó bevételek forintban számolt értékét. Így miközben a stabil árfolyam segíti az infláció leszorítását, a versenyképesség szempontjából új kérdéseket is felvet a gazdaság szereplői számára.