● news.bsdnet.hu

Magyarország nagyra értékeli a Gripen-családban betöltött húszéves tagságá – fogalmazott Kürtös László Antal, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a magyar vadászgépflotta utolsó két eszközének kecskeméti fogadóünnepségén. A politikus az ünnepségen kiemelte: a vadászgépek beszerzése mellett a magyar és a svéd népet számos szál köti össze. Példaként említette, hogy mindkét ország tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, továbbá Svédországban mintegy 40 ezer magyar él a társadalom megbecsült tagjaként. Az államtitkár a közös múltból felidézte a bátor svéd diplomata, Raoul Wallenberg emlékét, aki zsidó magyarok ezreinek deportálását akadályozta meg a második világháborúban. Soha nem felejtjük el, hogy az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc után Svédország 8 ezer magyar menekültet fogadott be – tette hozzá az államtitkár. A gépek ünnepélyes átvétele kapcsán a Honvédelmi Minisztérium azt hangsúlyozta, a Magyar Honvédség fejlesztése továbbra is kiemelt cél: a korszerű képességek, a felkészült állomány és az erős szövetségi kapcsolatok egyaránt hozzájárulnak Magyarország és szövetségesei biztonságának garantálásához! A két most érkezett, 47-es és 48-as oldalszámú JAS-39 C vadászgép része annak a megrendelésnek, amelyet a gyártó Saab 2024. február 23-án írt alá a svéd állammal. Fegyverexport esetén ugyanis a svéd állam szerződik a vásárló országgal, majd ad megrendelést a gyártónak. Az eredeti szerződés tizennégy Gripen C/D vadászgépre vonatkozott a Magyar Légierő számára. A 2001-ben kötött lízingszerződés lejártával, 2026 elején teljes mértékben a Magyar Légierő tulajdonába kerültek a harci gépek. A Saab 2026 és 2036 között továbbra is támogatást, folyamatos korszerűsítést és logisztikát biztosít a 18 darabra bővült Gripen-flotta számára. A bővítés sürgető volt, mert Emellett a magyar Gripenek rendszeresen látnak el légtérrendészeti feladatokat a Baltikumban is De mit is érdemes tudni a honvédség Gripenjeiről? Egyáltalán miért ezekre a gépekre esett a választás a légvédelem megerősítésénél negyed százada? Az első Orbán-kabinet a NATO csatlakozás után, 2000 októberében első körben tizennégy NATO-országtól kért hivatalosan ajánlatot használt harci repülőgépek vásárlására. A kormány végül válaszút elé került: amerikai F–16-os vagy svéd–brit Saab Gripen? Érvek és ellenérvek mindkettő mellett egyaránt szóltak: az F–16-os akkor is már a világ legelterjedtebb harci repülőgépe volt, sok harctéren bevetették. A Gripen, bár modernebb gép, de akkor még éles bevetésen sohasem használták. Szakmai körökben köztudott volt az is, hogy az F–16-osok alapvetően drágábbak, a Gripeneknél pedig a felfegyverzése, pontosabban az újabb és újabb eszközintegráció jelenti a nagy költséget. A Nemzetbiztonsági Kabinet végül katonai, gazdasági és politikai szempontokat mérlegelve A repüléssel foglalkozó szakportálok többsége egyetért abban, hogy a svéd vadászgépek tökéletes egyensúlyt biztosítanak a kiváló működési teljesítmény, a csúcstechnológiás megoldások, a költséghatékonyság és az ipari partnerség között. A JAS–39 Gripen 14 méter hosszú, közel 8,5 méter fesztávú, több mint 4,5 méter magas repülőgép. Az olcsó üzemeltetés jegyében kicsire és könnyűre tervezett, 14 ezer kilogrammos maximális felszállótömegű vadászbombázó 255 m/s emelkedősebesség mellett képes elérni a 15 ezer méteres repülési magasságot. Végsebessége 2 Mach magasságon és 1,2 Mach tengerszinten, amit a korábbinál nagyobb tolóerőt biztosító (és a madarakkal történő ütközést viselő) Volvo Aero RM 12 gázturbinás sugárhajtómű biztosít. Az eszköz beépített fegyverzete a percenként 1680 lövés leadására képes, 27 milliméteres Mauser BK–27 gépágyú. Borítókép: Gripen harcászati repülőgép fogadása Kecskeméten (Fotó:Petőfi Népe/Bús Csaba)