● news.bsdnet.hu

Hatalmas érdeklődés övezi az új Egészségügyi Minisztérium felállítását, az IME konferenciáján is érezhető volt ez a fajta nagyfokú várakozás. Hegedűs Zsoltot hatalmas taps fogadta, amikor aláhúzta előadása legelején, hogy ő mint önálló egészségügyi miniszter van jelen. Majd többször is megemlítette: nem az Egészségügyi Minisztérium váltja meg a világot, hanem akik benne vannak a rendszerben. Ezáltal egyszerre kért segítséget a résztvevőktől és ajánlott partnerséget számukra. A miniszter előadásában kiemelte, hogy a kormányzat kiemelt prioritásként kezeli az ágazatot. A rendszerszintű problémák közül elsőként a lakossági közvetlen kifizetések aránytalanul magas arányát említette, amely az elmúlt években 25 és 30 százalék között mozgott Magyarországon, a gyógyszeripari termékek esetében pedig a zsebből fizetett hányad eléri a 48 százalékot. A helyzet rendezésére a kormányzat évi plusz 500 milliárd forintos forrásbővítést vállalt az Egészségbiztosítási Alapban. Az ehhez szükséges uniós források lehívásáról szóló tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, a folyamatok lezárása augusztus 31-ig várható, így a források az év végén megérkezhetnek a költségvetésbe. Az első évben ezt az 500 milliárd forintos többletet elsősorban az egészségügyi szakdolgozók és orvosok bérhelyzetének hosszú távú, stratégiai rendezésére, valamint az alapellátás megerősítésére fordítják - ígérte előadásában a tárcavezető. Azt azonban nem részletezte a miniszter, hogy az uniós forrásokat leszámítva honnan lesz még fedezet az évi plusz 500 milliárd forintra . Megjegyezte, hogy rendszeresen egyeztet a forrás rendelkezésre állásáról Kármán András pénzügyminiszterrel, egymás mellett ülnek a kormányüléseken és megkérdezi, hogy "hol van a pénz, hol van az 500 milliárd forint". A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a pénz önmagában nem oldja meg a problémákat, strukturális és szemléletbeli változásra van szükség. Hét lépésre van szükség a szemléletváltás érdekében: Ennek első lépéseként a minisztérium eltörli a kórházi nyilatkozattételi tilalmat, és biztosítja az intézmények kapuinak megnyitását a nyilvánosság előtt. Semmelweis-napra leszerelik a kórházi kamerák arcfelismerő funkcióit, jelezve, hogy a kormányzat a rendőri jellegű ellenőrzés helyett a szakmai bizalomra épít. A vezetői posztokra nyílt pályázatokat írnak ki. A felügyeletet nem rendőri szemléletben fogja működtetni az ágazatvezetés, a bizalomra épül az új rendszer - húzta alá. "Az a célunk, hogy a hibáztató kultúra helyett egy tanuló egészségügyi rendszert hozzunk létre, ahol a transzparens adatok segítségével nem a felügyeleten és a büntetésen, hanem a szakmai fejlődésen és a kölcsönös bizalmon lesz a hangsúly" - fogalmazott a miniszter. Az értékalapú egészségügy megteremtése érdekében a minisztérium bevezeti a betegközpontú kimeneti mutatók (PROMs – Patient-Reported Outcome Measures) és a betegtapasztalati mutatók (PREMs – Patient-Reported Experience Measures) rendszeres mérését. Kaló Zoltán professzor közreműködésével átalakítják a finanszírozási rendszert: a NEAK-ot egyszerű kifizetőhelyből valódi állami biztosítóvá fejlesztik, és bevezetik az epizódalapú kifizetéseket, amelyek ösztönzik a hatékonyságot és a szövődmények elkerülését. Volume based helyett value based - húzta alá az alapelveket a miniszter. A minőségi mutatók nyilvánosságra hozatalával nyomást gyakorlok saját magamra, de Magyar Péterre, Vitézy Dávidra, és Kármán Andrásra is. Megmutatjuk a valóságot, ez tesz ránk nyomást - húzta alá Hegedűs Zsolt, aki előadásában emlékeztetett arra, hogy amikor az előző kormány bedarálta a Magyar Orvosi Kamarát, akkor az benne revansvágyat ébresztett. Ezért döntött úgy, hogy két évvel ezelőtt, amikor Magyar Péter március 15-én megmozdulást tartott, megkereste és bekapcsolódott a Tisza Párt támogatásába még a legelején. "Nemcsak pénzt kell pumpálnunk a rendszerbe, hanem el kell érnünk, hogy az állami egészségbiztosító valódi biztosítóként működjön, és a kifizetések ne csupán a teljesítményt, hanem az elért gyógyítási eredményeket és a minőséget tükrözzék" – mutatott rá Hegedűs Zsolt. Ősszel elindul a klinikai kormányzás (clinical governance) új keretrendszere, amely hat pillérre – betegbiztonság, minőségfejlesztés, szakmai kompetencia fenntartása (revalidáció), mentorálás, betegközpontúság és kutatástámogatás – épül. Ezzel párhuzamosan egy kormánytól független új szervezet, az Egészségügyi Minőségellenőrző Hatóság (EMH) felállítását tervezik , amelynek koncepcióján Nemes Balázzsal közösen dolgoznak. A hatóság feladata a minimumfeltételek szigorú és pártatlan ellenőrzése, valamint a nyilvános minőségi jelentések elkészítése lesz. A tervek között szerepel az őszinteségi kötelezettség (Duty of Candour) bevezetése is, amely jogilag kötelezővé teszi a kórházak és az orvosi team számára, hogy a kezelési hibákról és nemkívánatos eseményekről transzparensen tájékoztassák a betegeket és hozzátartozóikat, jegyzőkönyvezve az eseményeket. Az Orvosi Kamarával kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta a szakmai autonómia visszaállításának fontosságát. Az értékválasztás fontosságát hangoztatta a MOK esetében: az elfogadott szakmai-morális értékeket kell védenie a kamarának, nem a beteget vagy az orvost. A héten megjelenik az orvosoknak szóló új etikai ajánlás, amely külön kitér az online térben és a virtuális valóságban történő kommunikáció szabályaira. A rendszer aktuális működéséről kifejtette: HR-krízissel küzd az ágazat, egyre több szakma számít hiányszakmának. Azt is elmondta a rendszer jelenlegi működéséről, hogy vannak és lesznek ellenállók , akik szembemennek a változtatásokkal. Ennek kapcsán leszögezte: a feudális rendszert le akarjuk bontani. Reményei szerint a szakmai szervezetek ebben partnerek lesznek. Itt az idő, most vagy soha, ha most nem ragadjuk meg a lehetőséget, akkor az elúszik - figyelmeztetett. Porpáczy Krisztina, alapellátásért felelős államtitkár az előadást követő beszélgetésben kiemelte: új pénzügyi ösztönzőrendszer bevezetésén dolgoznak a háziorvosoknál. Ha többet dolgozik valaki és több beteget lát el és minőségi ellátást nyújt, és ha fiatalként lát el egy praxist, azt ösztönözni kell. Ha nehezebb praxist vállal el, több hátrányos helyzetű embert lát el, akkor ezt is el kell ismerni - magyarázta a tárcavezető. Elmondása szerint sok szakember dolgozott ezen a programon, védőnő, gyerekorvos, háziorvos, akiknek a tapasztalatait behoztuk a közös munkába. Svéd Tamás államtitkár ugyanebben a beszélgetésben érzékeltette: úgy kell renoválni az egészségügy házát, hogy közben építjük, de közben ég is. Hegedűs Zsolt a beszélgetés során kitért arra is, hogy őszre tervezi a tárca kidolgozni az állami és a magán egészségügy viszonyát, ígérete szerint be fogják vonni az egyeztetési folyamatba az érintett magánklinikákat. Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász szerint a magyar egészségügy fordítva ül a lovon, amikor az állami és a magánrendszer kapcsolatáról van szó. Legatyásítjuk az állami rendszert, és aki tud, betegként a magánklinikán keresnek boldogulást, ezért elmennek az orvosok az állami rendszerből, majd megpróbáljuk őket bent tartani, de amelyik beteg kiment a kerítésen, ő nem jöhet vissza - érzékeltette egy hasonlattal a szakember. Fel kell tölteni szakmával és minőségi ellátással az állami rendszert, erre kell törekedni - húzta alá Kovácsy Zsombor, aki egyébként Hegedűs Zsolt ismertetése szerint szintén benne van a miniszter tanácsadó csapatában. Mellette Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a délutáni szakértői kerekasztal moderátora is a tanácsadó csapat tagja. Orosz Éva professzor a jól működő nemzetközi tapasztalatok fontosságát hangsúlyozta, amelyek példaként szolgálhatnak az egészségügy mostani átalakítása számára. Ez alapján lehet megközelíteni például azt a kérdést, hogy hogyan lehet átalakítani a kórházak struktúráját. Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök (j) és Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter (b) az Országgyűlés plenáris ülésénék kezdete előtt 2026. május 27-én. Forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi