● news.bsdnet.hu

A jegybankelnök a kamatdöntést követő tájékoztatón arról beszélt, hogy az inflációs kilátások kedvezőbbé váltak, miközben a hazai pénzügyi eszközök kockázati megítélése is javult. Ennek köszönhetően a jegybank mozgástere bővült, így a nyár folyamán további kamatcsökkentésekre is lehetőség nyílhat. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a júniusi inflációs előrejelzés alapján az árnövekedési pálya érdemben lejjebb került a márciusi prognózishoz képest. A geopolitikai feszültségek enyhülése és a kedvezőbb nemzetközi környezet szintén támogatja a monetáris lazítást. A jegybankelnök szerint ugyanakkor továbbra is fontos szempont marad a pozitív reálkamat fenntartása, vagyis az, hogy a kamatszint meghaladja az infláció ütemét. Az esetleges további lépésekről a Monetáris Tanács a szeptemberi inflációs jelentés ismeretében dönthet. Varga Mihály szerint az inflációs várakozások a márciusi előrejelzéshez képest számottevően mérséklődtek, ami kedvező fejlemény, ugyanakkor a jegybanknak még meg kell győződnie arról, hogy ez a tendencia tartós marad-e. Az MNB elnöke kiemelte, hogy a jegybank inflációs pályája jelentősen lejjebb került az előző prognózishoz képest. Ebben fontos szerepet játszott a forint erősödése, valamint az élelmiszer- és energiaárak vártnál kedvezőbb alakulása. Hozzátette, hogy az energiaárak mérséklődése miatt a védett üzemanyagár kivezetése sem okozna érdemi áremelkedést a hazai üzemanyagpiacon. Varga Mihály hangsúlyozta azt is, hogy a jegybank számításai szerint még az árréskorlátozások azonnali megszüntetése esetén sem emelkedne az infláció a jegybanki cél fölé, vagyis az intézkedés kivezetése önmagában nem veszélyeztetné az árstabilitás fenntartását. Varga Mihály kiemelte, hogy az elmúlt hónapokban a forint erősödését elsősorban országspecifikus tényezők támogatták. Az erősebb árfolyam mérsékli az inflációs kockázatokat, miközben a magyar állampapírok hozamai is csökkenő pályára kerültek. A jegybankelnök szerint a következő időszakban a költségvetési hiány alakulása, valamint Magyarország külső egyensúlyi helyzete lehet a legfontosabb tényező a hazai pénzügyi eszközök megítélésében. A jegybank friss előrejelzése szerint 2026-ban 2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Varga Mihály elmondta, hogy a konjunktúraindexek javulást mutatnak, a lakossági fogyasztás pedig a teljes előrejelzési időszakban támogathatja a növekedést. A jegybank várakozásai szerint 2027-től a beruházások élénkülése is egyre nagyobb szerepet játszhat a gazdasági teljesítmény javulásában. A pozitív folyamatokat ugyanakkor részben ellensúlyozhatja a gyengébb külső kereslet, amely visszafoghatja az export teljesítményét. A jegybankelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi pénzpiacokon jelenleg inkább emelkedő kamatpályát áraznak a befektetők. Az Európai Központi Bank már júniusban kamatot emelt, miközben az amerikai Federal Reserve várható lépései is meghatározhatják a globális befektetői hangulatot. Ennek fényében különösen fontos, hogy a magyar gazdaság megőrizze a befektetői bizalmat, miközben az infláció továbbra is kontroll alatt marad. A mostani kommunikáció alapján a piacok egyre nagyobb esélyt látnak arra, hogy az MNB a következő hónapokban folytassa a kamatcsökkentési ciklust. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a kamatcsökkentést több olyan tényező tette lehetővé, amely az elmúlt hónapokban javította Magyarország megítélését a befektetők szemében. A szakember úgy látja, hogy az új kormány euróbevezetés melletti elkötelezettsége, az uniós források lehívásának lehetősége, valamint a magyar fiskális és monetáris politika iránt erősödő bizalom hozzájárult ahhoz, hogy a jegybank a nemzetközi trendekkel ellentétes irányba mozdulhasson el. Kiss Péter szerint a piacok már korábban beárazták a magyar és a nemzetközi kamatszintek közötti különbség szűkülését, ezért a mostani döntés várhatóan nem gyakorol jelentős nyomást a forint árfolyamára. A befektetési igazgató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a folytatás szempontjából kulcsfontosságú lesz a befektetői bizalom fenntartása. Ennek érdekében a költségvetési politikának továbbra is fegyelmezettnek kell maradnia, míg a jegybanknak bizonyítania kell elkötelezettségét az infláció kordában tartása mellett. Szerinte amennyiben ez sikerül, a következő egy-két évben jelentősen csökkenhet a magyar kockázati felár, ami az állam kamatkiadásait is érdemben mérsékelheti. A K&H vezető elemzője, Németh Dávid szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamatvágást több kedvező gazdasági folyamat támogatta. A májusi infláció a vártnál kedvezőbben alakult, miközben az élelmiszer-infláció is visszafogott maradt. Emellett az erős forint, a csökkenő állampapírhozamok és az országkockázati felár mérséklődése is növelte a jegybank mozgásterét. A nemzetközi környezet szintén kedvezően alakult. Bár a közel-keleti helyzet továbbra is bizonytalansági tényező, az elmúlt napok fejleményei alapján enyhülni látszanak a konfliktussal kapcsolatos piaci félelmek. A szakértő szerint az MNB most lényegében lekövette a piaci folyamatokat, és jó esély van arra, hogy a következő időszakban további kamatcsökkentések következzenek. A döntések ugyanakkor továbbra is az aktuális gazdasági adatoktól függenek majd. Németh Dávid szerint a kockázatok sem tűntek el. Az infláció a következő hónapokban ismét gyorsulhat, különösen akkor, ha megszűnnek a jelenlegi árrésstop-intézkedések. Emellett a nemzetközi energiaárak alakulása, valamint a külföldi jegybankok kamatpolitikája is jelentősen befolyásolhatja az MNB mozgásterét. A K&H előrejelzése szerint a jelenlegi folyamatok fennmaradása esetén az év végére 5,5 százalékra csökkenhet a magyar alapkamat, ami további könnyebbséget jelenthet a hitelfelvevők számára, ugyanakkor a megtakarítások hozamára is hatással lehet. Címlapkép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA