● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Évtizedek óta nem tapasztalt vízhiány alakult ki Zalaszentgrót térségében, ezért 29 településen másodfokú vízkorlátozást kellett elrendelni, elsősorban az ivóvízhálózatról történő öntözések miatt – közölte a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója kedden az MTI megkeresésére. Arnhoffer András elmondta: a 29 településen mintegy 18 ezer fogyasztót érint a korlátozás, de főként Zalacsány és Kehidakustány esetében nya ralóövezeteket is. Ezen a területen kilenc tározója van a közműcégnek, ebből kettő már szinte teljesen kiürült, ezért a magasabban fekvő területeken érezhető leginkább a vízhiány. Zalaszentgrót feljebb eső részein, továbbá Bazsiban, Döbröcén, Kisgörbőn, Nagygörbőn, Sümegcsehiben és Türjén az alacsony víznyomás miatt lajtoskocsikkal biztosítanak ivóvizet az ott élőknek. A cégvezető úgy fogalmazott: több mint 40 éves szakmai tapasztalata alatt még nem volt példa ilyen mértékű vízhiányra, mert Zala az egyik legcsapadékosabb megye, idén azonban komoly aszály sújtotta. A talajvízszint jelentősen csökkent az egész térségben, miközben az emberek hatalmas mennyiséget használnak fel öntözésre az ivóvízhálózatból. „Megtehetik, mert egy üveg sör árából tulajdonképpen ezer liter ivóvízhez jutnak hozzá”, aminek az előállítása, tisztítása ugyanakkor többe kerül mint az ásványvízé – hangsúlyozta Arnhoffer András. Elmondta, hogy az ellátási területükön eddig összesen 69 település esetében kérték az önkormányzatoktól a vízkorlátozás elrendelését, elsősorban megelőzési céllal, de a döntés ilyenkor már a településeken múlik. A Zalaegerszeg nyugati vízművéről ellátott városrész és a környező települések esetében is javasolták az elsőfokú korlátozást, az ott lévő gógánhegyi ivóvíztározóban kedden délben már csak 14 százalékon állt a töltöttség. A vízkorlátozásnak az a lényege, hogy minden embernek legyen ivóvize, hogy megvédjék a szociális és egészségügyi intézményeket, gyermekintézményeket, és hogy tűzivizet tudjanak biztosítani a tűzoltók számára. Az első fokozatnál arra kérik a fogyasztókat, hogy tömlővel vagy – a legnagyobb gondot okozó – automata öntözőrendszerekkel ne locsoljanak, tilos medencéket feltölteni, autót mosni, járdát vagy háztetőt hűteni, amire szintén van példa, de nem lehet ilyenkor tűzcsapról mezőgazdasági vagy ipari célra sem ivóvizet használni. A másodfok már azt jelenti, hogy az ipari felhasználóknak minimum 20 százalékkal kell csökkenteniük a vízvételezést – sorolta a cégvezető. Hozzátette, hogy ha valaki illegálisan vizet vesz le a rendszerről, akkor a korlátozások idején nemcsak lopás miatt indul büntetőeljárás ellene, hanem közüzem megzavarása miatt is. Arnhoffer András úgy vélekedett, hogy a globális éghajlatváltozás valószínűleg tovább rontja a helyzetet, kellenek az átgondolt kapacitásbővítések, nem feláldozva az ivóvízkészleteket öntözésre és egyéb célokra. Az embereket rá kell venni arra, hogy gyűjtsék a csapadékvizet vagy szabályosan létesítsenek talajvizes fúrt kutakat, és abból öntözzenek. Jelezte: megtörténtek volna a szükséges fejlesztések is a hálózaton, ha az elmúlt 16 évben nem esett volna ki 20 milliárd forintnál is több bevétele a Zalavíz Zrt.-nek és az önkormányzatoknak, mert felelősen fejlesztettek volna, ha lett volna rá pénzük.