● news.bsdnet.hu

Varga Mihály jegybankelnök a keddi kamatdöntés után ismertette a Monetáris Tanács szempontjait, ami alapján kamatvágás mellett döntöttek. Varga elmondása szerint az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottak, előrelépés történt a közel-keleti helyzet rendezésének irányába, a korábbinál alacsonyabbak az országkockázatok, mindezek lehetőséget adtak a 25 bázispontos kamatcsökkentésre még úgy is, hogy a világ maghatározó jegybankjai inkább a kamatemelés felé hajlanak mostanában. A keddi lépéssel 6 százalék lett a hazai alapkamat, Varga Mihály szerint a nyár végére ez még lejjebb mehet, ugyanis a jegybank egy mini kamatcsökkentési ciklussal számol most, ami legalább szeptemberig kitarthat, és még legalább két ilyen, 25 bázispontos kamatvágást tartalmazhat. A továbbiakról majd szeptemberben, a következő negyedéves inflációs jelentés alapján döntenek. Varga Mihály az inflációról elmondta, hogy márciushoz képest érdemben lefelé tolódott az inflációs pálya, mérséklődtek az árak, lassan az emberek is kezdik elhinni, hogy lefékezett a drágulás üteme, és még az árrésstopok azonnali kivezetése sem veszélyeztetné az árstabilitást, vagyis egy ilyen kormányzati lépés esetén sem emelkedne a jegybanki cél fölé az infláció. A csütörtöki inflációs jelentésben be is mutatnak majd egy pályát, amit az árrésskorlátozás eltörlésének esetére számoltak ki. A makroadatokról és a várakozásokról a jegybankelnök azt mondta, az MNB szerint idén 1,8 százalék, 2027-ben 2,3 százalék, 2028-ban 3 százalék lehet majd a pénzromlás üteme éves átlagban. Sokat erősödött a forint tavasz óta, ez segít most a legtöbbet az infláció letörésében, a magyar állampapíroknál pedig kisebb lett a kockázati felár, a lengyelnél is alacsonyabban alakulnak az hozamok. A fogyasztói bizalom az utóbbi időben erősen javult, ez a közeljövőben elősegítheti a növekedést, amit 2027-től a beruházások is támogatnak majd addigra az EU-sforrások hatása is érezhető lesz. A bérdinamika lassabb, mint a korábbi években, de azért élénken emelkednek a versenyszférában bérek. Varga Mihály tájékoztatta az érintett cégeket, hogy június 30-ig marad elérhető az energiaimport kapcsolódó jegybanki eszköz, amit az importőr vállalatok számára találtak ki a bizonytalan energiapiaci helyzetben, amit a közel-keleti válság okozott. Kérdésekre válaszolva az MNB elnöke kifejtette, hogy nem ülnek elfántcsonttoronyban, ezért természetesen eljutottak hozzájuk azok a jelzések, amelyek elsősorban az exportáló vállalatok felől jöttek, miszerint a túl erős forint rontja a helyzetüket, a jegybanknak ugyanakkor nincs árfolyamcélja továbbra sem. Arról, hogy miért 25, és miért nem inkább 50 bázispontot vágtak, azt mondta, nem volt egységes vélemény erről a Monetáris Tanácsban, de a döntő többség a 25 bázispont mellett volt, a konkrét érveket majd a jövő hónapban nyilvánosságra kerülő jegyzőkönyvből tudhatja meg a nyilvánosság. A cégek helyzetére visszatérve azt mondta, egyetértenek a kormánnyal abban, hogy a vállalatok versenyképességét hosszú távon a termelékenységük befolyásolja, és nem az árfolyam, illetve hogy az árfolyamockázat fedezésére állnak rendelkezésre banki szolgáltatások. Varga kérdésre sem akarta kommentálni a kormány fiskális politkáját és pótköltségvetéssel kapcsolatos terveit, de azt megosztotta, hogy az utóbbi időben kialakult egy olyan gyakorlat, hogy rendszeresen egyeztetnek a Pénzügyminisztériummal zárt körben.