● news.bsdnet.hu

A kormány június 27-ig várja a javaslatokat az Alaptörvény 17. módosításának tervezetéhez , amelynek hatálybalépésével „a demokratikus jogállamiság helyreállítása érdekében” többek között elmozdítanák tisztségükből a 70 éven felüli alkotmánybírákat is. Magyar Péter korábbi nyilatkozataiban többször is távozásra szólította fel mások mellett az Alkotmánybíróság elnökét is, sőt május 31-ig határidőt is adott a lemondásukra, mert ellenkező esetben eljárnak a kapott felhatalmazással és a jogi lehetőséggel az eltávolításuk érdekében. Nos, az Alaptörvény 17. módosítása úgy távolítaná el Polt Pétert, hogy újból bevezeti az alkotmánybírák megbízatásának 70 éves felső korhatárát . 1989-től 2013 decemberéig valóban létezett az a szabály, hogy az alkotmánybírósági tisztség megszűnik a 70. életév betöltésével. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet most úgy akarja elmozdítani a testületből a már 70. életévüket betöltött alkotmánybírákat (Polt Pétert, valamint járulékos veszteségként Haszonicsné Ádám Máriát, Juhász Miklóst és Lomnici Zoltánt), hogy beiktatná a zárórendelkezések közé: Ha az Alkotmánybíróság tagja az Alaptörvény tizenhetedik módosítása hatálybalépésének napján már betöltötte a hetvenedik életévét, megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatályba lépése időpontját követő hónap első napján megszűnik. A tervezett elbocsátás nemcsak nemzetközi jogi normákba ütközik (nyugdíjkorhatár hirtelen leszállítása, életkor szerinti diszkrimináció, bírói elmozdíthatalanság elve), hanem igénytelen jogi megoldásként az indoklás nélküli, demoralizáló hatású fűnyíró elvet is alkalmazza. Kérdés, hogyan áll vissza „a jogállamiság, valamint az alkotmányos intézményrendszerbe vetett közbizalom”, ha az alkotmányvédelem legfőbb szervétől csak úgy, egyetlen tollvonással, a megválasztás kritériumait felülírva, ki lehet rúgni köztiszteletben álló, több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező jogászokat. Az Alaptörvény-módosítás saját kitűzött céljának sem teljesen felel meg. A módosítás után a testület tagja maradna az Orbán-kormány korábbi honvédelmi minisztere, a 2010-es évek Országos Bírósági Hivatalának elnöke, miközben megválnak a Gazdasági Versenyhivatal volt elnökétől, Juhász Miklóstól, a 2008-ban Bajnai Gordon által kitüntetett Haszonicsné Ádám Máriától és Lomnici Zoltántól is. Különösen Lomnici eltávolítása vet fel kérdőjeleket. A 71 éves közigazgatási jogász, akinek néhány laptársunk több évtizedes közéleti szereplése ellenére következetesen cz-vel írja a nevét, 1982-től több mint négy évtizedig bíráskodott, 2002 és 2008 között a Legfelsőbb Bíróság elnökeként. Munkásságára Franciaországban is felfigyeltek. 2006 áprilisában kapott értesítést arról, hogy Jacques Chirac francia köztársasági elnök a Francia Becsületrend Lovagkeresztjével tünteti ki. A Népszabadság korabeli tudósítása szerint a kitüntetést a francia és magyar bírói kapcsolatok fejlesztéséért, az igazságszolgáltatás függetlensége és politikamentessége érdekében nemzetközileg elismert tevékenységéért kapta. Aztán 2009-ben az emberi méltóság védelme érdekében felhívást adott ki. Ehhez 48 órán belül valamennyi parlamenti párt, a négy történelmi egyház és a sajtó jelentős része, valamint 17 ezer magánszemély csatlakozott. Így alakult meg a határon túli magyarok jogvédelmével foglalkozó Emberi Méltóság Tanácsa, amelynek elnöke lett. A felvidéki magyar jogfosztottak és a jogtalanul elkobzott erdélyi magyar egyházi ingatlanok ügyében több petíciójukat is befogadta az Európai Parlament illetékes bizottsága. 2011-ben, amikor megkapta a Radnóti Miklós antirasszista díjat, egy médiatörténeti hamisítás miatt került a hírekbe. Tőkés Lászlóval közösen, az Emberi Méltóság Tanácsa vezetőiként sajtótájékoztatót tartottak arról, milyen következményekkel járhat, hogy Szlovákiában magyar állampolgárságot felvett személyektől vették el a szlovák állampolgárságukat. Az eseményről beszámolt a köztévé híradója is, ám a riporternek nyilatkozó Tőkés László mögül úgynevezett kimaszkolásos technikát alkalmazva kitakarták az arcát. Az esetet így kommentálta : „Közszereplőként soha nem indítottam semmilyen sajtópert a pályám során, most sem fogok. Úgy gondolom, hogy ez egy lelkiismereti kérdés, annak kell levonnia a konzekvenciákat, aki ezt elkövette.” Az elmúlt években sem csökkent a közéleti aktivitása. Három éve levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a terrorizmus vádjával Romániában börtönbe került székely férfiak, Beke István és Szőcs Zoltán ügyében. 2023 májusában közreműködött abban, hogy francia–magyar összefogással felavatták annak a francia katonának és társainak az emlékművét , akik 1944. július 4-ére virradó éjjel haltak hősi halált Mezőcsokonya mellett. Az Alaptörvény-módosításának jelentős anyagi kihatásai is lesznek. Mivel a tervezet semmiféle kompenzációról nem rendelkezik, a mandátumuk lejárta előtt, célzott jogalkotással eltávolított tisztségviselők elmaradt jövedelmük, egyéb juttatásaik, végkielégítésük vagyoni kára mellett közéleti meghurcoltatásuk, szakmai megítélésükön esett csorba miatt sérelemdíjra (nem vagyoni kártérítésre)is jogosulttá válhatnak. Ez fejenként több száz millió forint, de akár fél milliárdot meghaladó összeg is lehet. (Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök fogadja Péter Magyar magyar miniszterelnököt az Élysée-palotában, Párizsban 2026. június 3-án. Fotó: Mustafa Yalcin / Anadolu / Getty Images)