● news.bsdnet.hu

Száron, a Csoroszlya Farm területén rendezték meg az idei ÖMKi Szántóföldi Napot, amelynek fő kérdése az volt, hogy az egyre kiszámíthatatlanabbá és szárazabbá váló éghajlati viszonyok mellett milyen termésszintek érhetők el az ökológiai szántóföldi növénytermesztésben, és milyen alkalmazkodási stratégiák segíthetik a gazdálkodókat. A program a terepi bemutatókkal indult, ahol a résztvevők az ÖMKi faj- és fajtakísérleteit tekinthették meg, többek között őszi búza, őszi árpa, különböző pelyvás gabonafajok és populációk, valamint maghüvelyes növények kisparcellás kísérleteit. A gazdaság bemutatásakor Nobilis Ágoston, a Csoroszlya Farm tulajdonosa részletesen ismertette az ökológiai átállás folyamatát: a szántóföldi területeken 2015-ben indult el a bio átállás mintegy 265 hektáron, amelyet később a gyümölcsösök követtek 2019–2020 között, mintegy 20 hektáron. Mint hangsúlyozta, a gazdaság a Duna–Ipoly Nemzeti Park és a Vértes Tájvédelmi Körzet közelségében működik, ami tovább erősítette azt a szemléletet, hogy a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett, zárt rendszerben gazdálkodjanak. Nobilis Ágoston, a Csoroszlya Farm tulajdonosa – Fotó: Agroinform.hu A Csoroszlya Farmon az ökológiai gazdálkodás egyik legnagyobb kihívásaként az aszályosodó klímát és a szélsőséges időjárási viszonyokat emelte ki, amelyek egyre nehezebbé teszik a faj- és fajtahelyes termesztési döntéseket. Emellett hangsúlyozta, hogy az ökológiai rendszerben a szintetikus inputanyagok teljes hiánya miatt a termelés alapja a talaj természetes körforgásának fenntartása. A gazdaság ennek megfelelően minimum műveléses rendszert alkalmaz, ahol a szántás már mintegy tíz éve nincs jelen, helyette grubberes, mechanikai talajművelésre épül a technológia. A gyomirtás kizárólag mechanikai úton történik, miközben a vetésszerkezet rendkívül diverz: a kalászosok dominanciája mellett jelentős arányban szerepelnek pillangós növények, valamint olyan alternatív kultúrák is, mint a hajdina, len vagy facélia. A szakmai program a fajtakísérletek és a vetőmagválasztás kérdéskörére fókuszált. Dr. Mikó Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Kalászos Gabona Nemesítési Osztályának vezetője az ÖMKi–VSZT–Nébih ökológiai posztregisztrációs fajtateszteket ismertette. Kiemelte, hogy az ökológiai gazdálkodásban a fajta megválasztása az egyik legkritikusabb döntési pont, mivel a konvencionális rendszerben jól teljesítő genotípusok nem feltétlenül adják ugyanazt a teljesítményt alacsony inputszinten. A Vetőmag Szövetség Öko Vetőmag Munkacsoportja által életre hívott kisparcellás kísérletek célja, hogy ökológiai körülmények között vizsgálják a fajták termőképességét, minőségét és betegség-ellenállóságát, és ez alapján segítsék a gazdálkodókat a régióspecifikus fajtaválasztásban. Mikó Péter hangsúlyozta, hogy a rendszer nem egy egységes országos ajánlati listát kíván létrehozni, hanem sokkal inkább helyi szintű döntéstámogatást biztosít, hiszen ugyanaz a fajta teljesen eltérően viselkedhet különböző talaj- és klímaviszonyok között. Külön kitért arra is, hogy az ökológiai gabonatermesztésben kiemelt jelentőségű a fuzárium-ellenállóság, mivel vegyszeres védekezés hiányában egy fertőzött állomány akár teljes termésveszteséggel is járhat. A szakember szerint a hazai ökológiai gazdálkodás területe jelenleg mintegy 425 ezer hektár, ami ugyan folyamatosan bővül, de még mindig elmarad az Európai Unió átlagától. A növekedés ugyanakkor ciklikus, a támogatási rendszerekhez és az átállási időszakokhoz kötődik. Dr. Megyeri Mária és Dr. Mikó Péter – Fotó: Agroinform.hu A program másik kiemelt témája az ősgabonák kutatása volt. Dr. Megyeri Mária, az ÖMKi kutatója az alakor és tönke kisparcellás kísérleteit mutatta be. Mint elmondta, a kutatás 2015 óta zajlik, és célja az ősgabonák agronómiai tulajdonságainak, termőképességének és beltartalmi értékeinek vizsgálata. A kísérletek során 10–12 tájfajtát értékelnek ismétlésekben, külön figyelmet fordítva a fehérjetartalomra és a minőségi paraméterekre. Az ősgabonák pelyvás gabonák, amelyek esetében a szem szorosan a pelyvalevelek között helyezkedik el, így feldolgozásuk hántolást igényel. Ugyanakkor magas fehérjetartalommal, kedvező beltartalmi értékekkel és bioaktív komponensekben gazdag összetétellel rendelkeznek, ami növekvő piaci keresletet eredményez. A kutató szerint ezek a növények ökológiai körülmények között vegyszeres védelem nélkül is jól termeszthetők, így fontos szerepet tölthetnek be a diverzifikált, értékalapú ökogazdálkodásban. A szakmai blokkban többek között a hozamok összehasonlítása került előtérbe. Dr. Jobbágy Péter – Fotó: Agroinform.hu Dr. Jobbágy Péter, az ÖMKi projektvezető kutatója két adatforrás – a KSH statisztikák és anonimizált eGN adatok – alapján elemezte az ökológiai és konvencionális terméshozamok közötti különbségeket. Eredményeik szerint az ökológiai rendszerek a legtöbb szántóföldi kultúrában átlagosan a konvencionális hozamok mintegy 80 százalékát érik el, ugyanakkor a kalászos gabonák esetében ez az arány jelentősen alacsonyabb, körülbelül 60 százalék. Az őszi búza különösen meghatározó ebből a szempontból, mivel az ökológiai gabonaterület jelentős részét adja. Míg a konvencionális termesztésben átlagosan 6 tonna/hektár körüli hozamok is elérhetők, addig ökológiai rendszerben inkább 3,5–3,8 tonna/hektár az átlag. Jobbágy Péter szerint ennek egyik oka, hogy az ökológiai búzatermesztésben alacsony az inputanyag-használat, így a fajták nem érik el genetikai potenciáljukat. Ugyanakkor bizonyos kultúrák, például az öntözött csemegekukorica vagy egyes hüvelyesek, ökológiai körülmények között is képesek a konvencionális szinthez közeli, vagy azt meghaladó hozamokra. Őszi árpa öko posztregisztrációs kísérlet Szár, 2026 – Fotó: Agroinform.hu A gazdaságossági kérdéseket illetően rámutatott, hogy a jelenlegi felvásárlási árak mellett az ökológiai búzatermesztés önmagában gyakran nem fedezi a hozamkiesésből adódó különbséget, mivel az ún. ökoprémium mindössze körülbelül 10 százalékos felárat jelent. A sikeres ökológiai gazdálkodás ezért inkább komplex rendszerben – vetésforgóval, állattartással és diverz termelési struktúrával, illetve a feldolgozással együtt– értelmezhető. Összegzés A szári ÖMKi Szántóföldi Nap egyértelműen rámutatott arra, hogy az ökológiai szántóföldi gazdálkodás jövője egyszerre függ a klímaváltozáshoz való alkalmazkodástól, a helyspecifikus fajtaválasztástól és a rendszerszintű diverzifikációtól. A szakmai előadások alapján a hozamok ugyan elmaradnak a konvencionális rendszerektől, de megfelelő genetikai alapokkal, tudatos vetésszerkezettel és talajközpontú technológiákkal stabilabbá és kiszámíthatóbbá tehetők – különösen a szélsőséges időjárási viszonyok között. Indexkép: Agroinform