● news.bsdnet.hu

Varga Mihály MNB-elnök szerint a gazdasági és inflációs adatok alapján most lehet itt az alkalom, hogy a kormány kivezesse a kiskereskedelmi árrésstopot. Varga erről a Monetáris Tanács kamatcsökkentő döntése után tartott sajtótájékoztatóján beszélt. A jegybankelnök azt hangsúlyozta, hogy az inflációs pálya jól alakul, ezt egyaránt segíti az erősebb forint és az alacsonyabb élelmiszer- és energiaárak, és a geopolitikai feszültség enyhülésével a globális környezet is kedvezőbbé vált. „Az infláció az árréskorlátozások azonnali kivezetésével sem emelkedne a jegybanki cél fölé, vagyis ez nem veszélyeztetné az árstabilitást”– mondta Varga a Portfolio tudósítása szerint.Az árstopokat 2021 után kezdte a kormány bevezetni, aminek számos nem kívánt következméyne is volt az áruhiánytól az importproblémákon át más, ársapkákkal nem érintett termékek árának emelésééig. A kivezetésnek is megvannak a kokázatai, elsősorban az inflációnövelő hatzás - ez azonban Varga szerint most kezelhető lenne.A jegybankelnök arról beszélt, hogy az inflációs várakozások érdemben csökkentek márciushoz képest, ez kedvező irányú elmozdulás, de a tartósságáról még meg kell győződni - hangsúlyozta Varga, aki azt jelezte, hogy az MNB egyelőre nem csökkenti a jelenlegi három százalékos inflációs célt, de az ő kiindulópontjuk is az, hogy az infláció mindenki számára csak hátrányokkal jár.Kedden a Monetáris Tanács 0,25 százalékkal, 6 százalékra csökkentette az alapkamatot. A magyar kamatcsökkentés némileg szembemegy a nemzetközi kamatemelős trenddel, és ez még csak a kezdet. Eleve sokan már most merészebb, 0,5 százalékos kamatcsökkentésre számítottak, és Varga elmondása szerint volt is vita a Monetáris Tanácsban: az ülés nem volt egyhangú, a döntő többség szavazott a 25 bázispontos csökkentésre.Az MNB elnöke ugyanakkor további kamatcsökkentést jelzett előre már a nyári hónapokra, és mint kiderült, ez két további 25 bázispont csökkentést jelenthet. Ez alapján szeptemberre most 5,5 százalékos alapkamat tűnik a legvalószínűbbnek - ilyen alacsony utoljára 2022 tavaszán, a nagy inflációs hullám előtt volt az alapkamat. Varga egyébként is kedvező gazdasági folyamatokról számolt be. Mint mondta, a forint országspecifikus okokból erősödött az elmúlt hónapokban, és az inflációs kockázatok mellett a magyar állampapírok hozamai is érdemben csökkentek. A jegybank ezek alapján javította a gazdasági növekedési kilátásokat: az MNB friss várakozása szerint 2026-ban 2,0 százalékal bővülhet a magyar gazdaság, míg 2027-ben három százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal. A folyó fizetési mérleg egyenlege idén átmenetileg romlik, majd egyensúlyi szint körül alakul szerintük. Az áprilisi választások előtti utolsó előrejelzésében az MNB még alacsonyabb, 1,7 százalékos növekedéssel számolt az idei évre.A növekedést egyelőre elsősorban a fogyasztás hajtja: a konjunktúraindexek érdemben javultak, és a jegybank előrejelzései szerint a következő években is bővülhet a fogyasztás, 2027-től pedig a beruházások is élénkülhetnek. A külső kereslet viszont várhatóan gyengébben alakul, ami visszafogja a növekedést.