● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! A miniszterelnök június 22-én bejelentette: elkészült és társadalmi egyeztetésre kerül a törvénytervezet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról. A tervezetről és a kormány vagyonvisszaszerzési terveiről kérdeztük a korrupció ellen és az átláthatóbban működő állam érdekében működő civilszervezet, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst. Hétfőn a TI is közzétette a saját ajánlását a vagyon visszaszerzésekről. A 15 oldalas dokumentumban megállapítják egyebek mellett, hogy a jogállam helyreállításához nem elég a kormányváltás: fel kell tárni a korrupciós ügyeket, vissza kell szerezni a  jogtalanul elveszett közvagyon lehető legnagyobb részét, és jogi felelősségre kell vonni a felelősöket, s mindezt jogállami keretek között.  A dokumentum szerzői (Ligeti és Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója) hangsúlyozzák: a közvagyon visszaszerzése leginkább azért szükséges, mert annak felhalmozása számos esetben nem jogállami keretek között történt a NER-ben. Akkor sem, ha az ügyletek le voltak „papírozva”. A szerzők szerint azonban ez  a formai megfelelés nem egyenlő a tartalmi értelemben vett törvényességgel, mert sokszor nem közérdekű célokra, hanem magáncélokra fordították ezeket a közpénzeket, és mert számos szerződés megszegte a tisztességesség alapkövetelményét. Az írás az alábbi fő elvekre alapozná a vagyon visszaszerzést:• A korrupciós bűncselekményeket kivizsgálása, szükség esetén büntetőeljárás indítása.• Vádalku alkalmazása, ha valaki fontos információkat ad át és visszaszolgáltatja a jogtalanul szerzett vagyont.• Erős bejelentő védelem, hogy az érintettek merjenek információkat szolgáltatni.• A büntetőjogi mellett polgári jogi eszközök alkalmazása a vagyonok visszaszerzésére• Átláthatóság A szakértői anyag szerint a megvalósítás során a következőket kellene előtérbe helyezni: 1. A jelenlegi közpénzkiáramlás megállítása, hosszú távú koncessziók (pl. autópálya, hulladékgazdálkodás, szerencsejáték) felülvizsgálata. 2. A magántőkealapok átvizsgálása, a valódi tulajdonosok feltárása, a közpénzek felhasználásának vizsgálata. Szükség esetén az állam visszaszerezheti vagy ellenőrzése alá vonhatja e befektetéseket. 3. Túlárazott közbeszerzések, állami támogatások, privatizációk és egyéb szerződések felülvizsgálata. A szerzők javasolják, hogy bizonyos esetekben „fordított bizonyítási teher” kerüljön alkalmazásra: ha korrupcióra utaló jelek vannak, a kedvezményezettnek kelljen bizonyítania, hogy az ügylet tisztességes volt. 4. Vagyonosodási vizsgálatok: itt is fordított bizonyítási teher alkalmazását javasolják: az érintettnek kellene igazolnia a vagyon eredetét. A TI jogi igazgatója a Magyar Hang kérdésére a kormány hétfőn közzétett vagyonvisszaszerzési koncepciójáról úgy fogalmazott, hogy az „formabontó, de figyelemre méltó”. Ligeti Miklós a Magyar Hang megkeresésére így összegezte a véleményét a kormány tervezetéről: „Nagyon figyelemre méltó koncepció, ilyen bátor kezdeményezés még nem volt Magyarországon. Szokatlan, de attól még lehet, hogy jó. Huszáros vágással megoldja a szokásos jogászi félelmeket, hogy mi lesz ha kétféle ügyész lesz, stb.” A jelenlegi tervezet kapcsán hiányosságként említette, hogy a bejelentők védelme nem elég erős, s a vagyonvisszaszerzés nem büntetőjogi megoldásai kapcsán vannak még kérdései. Ligeti Miklós hozzátette: az anyag részleteit még részletesen vizsgálják és várhatóan a hét végére készítenek és benyújtanak egy elemzést erről. A TI évek óta foglalkozik a rendszerszintű korrupció feltárásával és elemzésével, de a Tisza-kormánytól mostanáig nem kaptak felkérést konzultációra. Pedig tavaly decemberben a szervezet külön rendezvényt szentelt annak megvitatására, hogy lehetséges-e jogállami keretek között a vagyonvisszaszerzés.