● news.bsdnet.hu

Elfogadta az Országgyűlés kedden – 142 igen és 39 nem szavazattal – az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, hogy Magyarország hozzáférjen a rendelkezésre álló uniós forrásokhoz. A törvény célja, hogy egységes keretben rendezze azokat a jogi, intézményi és eljárási feltételeket, amelyek szükségesek Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférésének biztosításához. A szabályozás elősegíti a Magyarország és az Európai Unió intézményei közötti megállapodások végrehajtását, valamint a fejlesztési források mielőbbi rendelkezésre állását. A parlament szigorította a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóság érdemi jogosítványokat kap. Az új vagyonnyilatkozati szabályozás kiterjed a magas közjogi, állami, önkormányzati és közpénzekhez kapcsolódó tisztségekre is, és jogkövetkezményeket tartalmaz. A közbeszerzéseket illetően csökken az egyajánlatos eljárások mozgástere, és új garanciákat építettek be a koncessziós beszerzésekbe. A törvény megerősíti az információszabadság és a közadatok nyilvánosságát, bővül a központi információs közadatnyilvántartásban közzétételre kötelezett szervezetek köre többek között a köztulajdonban álló gazdasági társaságokkal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (kekvákkal) és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyekkel, valamint a HUN-REN magyar kutatási hálózattal. A szabályozás a pénzmosás elleni szabályokkal összhangban rendezi a zártkori befektetési alapok, magántőkealapok és kockázatitőke-alapok tényleges tulajdonosi adatainak megismerhetőségét és naprakészen tartását. Mint arról az Origo beszámolt, teljesen átalakul a közmédia intézményrendszere , miután az Országgyűlés kedden elfogadta a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló, tiszás képviselők által benyújtott jogszabályt, amely a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., visszaáll a nemzeti hírügynökség önállósága az MTI Nonprofit Zrt. megalakulásával, a közmédia új tulajdonosi-felügyeleti szerve pedig a Független Közmédia Testület lesz. A parlament 145 igen és 38 nem szavazattal elfogadta az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényt. A módosítás alapján a vizsgálóbizottság vizsgálati tevékenységében minden személy, szerv és szervezet köteles együttműködni, akit vagy amelyet a testület elnöke határozatában erre kötelez. A törvény emellett lehetővé teszi az elővezetés elrendelését azok esetében, akik szabályszerű idézés ellenére ismételten vagy nyilvánvalóan rosszhiszemű módon maradnak távol a bizottság üléséről. Az elővezetés kizárólag törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén történhet, bírói kontroll mellett. A vizsgálóbizottság létrehozása szempontjából ellenzéki képviselőnek tekintendő az a képviselő is, aki olyan párt képviselőcsoportjához tartozik, amely az érintett kormány időszakának megfelelő parlamenti ciklusban nem rendelkezett országgyűlési frakcióval. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet kritikát fogalmazott meg a törvénymódosítással kapcsolatban, szerintük a szankciók aránytalanok, mert politikailag motiváltan felállított bizottságokról van szó, ahol politikusok tesznek fel kérdéseket, ami ugyan helyénvaló, de egy polcon kezelni az igazságszolgáltatással, nem megfelelő. A TASZ álláspontja szerint a parlamenti vizsgálóbizottságok nem bíróságok, mégis aránytalanul szigorú eszközöket kapnának. Miközben a bizottságok nem büntetőeljárásokat folytatnak le és nem egyedi jogi felelősséget vizsgálnak, hanem rendszerszintű problémákat és politikai felelősséget akarnak feltárni, azok, akik akadályozzák a bizottság munkáját, igazságszolgáltatási szintű kötelezettségekkel és következményekkel találhatják szemben magukat, ami eléggé aránytalan. Elfogadta az Országgyűlés a gyűlöletkeltő politikai reklámok tilalmáról szóló törvénymódosítást, a javaslatot 145 képviselő szavazta meg, 39 voksolt ellene. A Tisza három képviselője által benyújtott kezdeményezés a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010-es törvény kiegészítéseként megtiltja olyan politikai reklám terjesztését, amely Nem lehet a jövőben személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon megjeleníteni. A médiatanács a beérkező kérelmek alapján határozatban dönthet arról, hogy egy tájékoztatás álláspontja szerint tiltott politikai reklámnak minősül-e. A választási eljárásról szóló törvény módosítása nyomán a jövőben nem lehet választási plakátot elhelyezni a közvilágítási, villany- és telefonoszlopokon, jelzőtáblákon, valamint fákon sem. A választási plakátok esetében is rögzíti a törvény a kirekesztő, gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő, illetve a gyermekek fejlődésére bármilyen szempontból negatív hatású vagy a közízlést sértő tartalom tilalmát, valamint megtilt mindent hirdetést reklámhálón és építési reklámhálón. A helyi önkormányzatok jogkörét bővítenék, lehetővé téve, hogy településükön saját hatáskörben reklámeszköz-kihelyezési tilalommal érintett területeket jelöljenek ki. Az Origo beszámolt arról is, hogy a T. Ház e lfogadta a védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvényt kedden az Országgyűlés. A parlament 130 igen, 36 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el, a Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által jegyzett, az árak megállapításáról szóló törvény és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítást. A törvény a hivatalos kihirdetését követő napon lép életbe. Várhatóan még ma olvasható lesz az új jogszabály a Magyar Közlönyben, így szerdától már a védett árak helyett piaci díjakon tankolnak az autósok.