● news.bsdnet.hu

Súlyos jogi és nemzetközi következményekkel járhat a Tisza-kormány által tervezett alaptörvény-módosítás, amely Sulyok Tamás köztársasági elnök és Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnökének eltávolítását készítené elő – erre hívta fel a figyelmet elemzésében a Tűzfalcsoport. A portál szerint a tervezett módosítás több ponton is ütközhet az uniós joggal, ráadásul olyan jogvitákat indíthat el, amelyek korábban már komoly nemzetközi konfliktusokhoz vezettek Magyarország és az Európai Unió között. Az elemzés szerint a Tisza-kormány az Alkotmánybíróság elnökének eltávolítását egy új, hetvenéves korhatár bevezetésével oldaná meg. A szabályozás nemcsak az elnöki megbízatást, hanem az alkotmánybírói mandátumot is megszüntetné az érintettek esetében. A szakértők szerint ez kísértetiesen emlékeztet a 2012-es bírói nyugdíjazási ügyre, amikor a kormány jelentősen csökkentette a bírák nyugdíjkorhatárát. Az Európai Unió Bírósága akkor kimondta, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre történő hirtelen csökkentése, megfelelő átmeneti időszak nélkül, életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül, és sérti az egyenlő bánásmód követelményét. A magyar Alkotmánybíróság szintén alkotmányellenesnek minősítette a bírák szolgálati viszonyának ilyen módon történő megszüntetését. A Tűzfalcsoport által megkérdezett szakértők szerint, ha a jelenlegi formájában fogadják el a módosítást, Magyarország ismét olyan jogi helyzetbe kerülhet, amely újabb kötelezettségszegési eljárásokat és nemzetközi vitákat eredményezhet. Az elemzés arra is kitér, hogy számos országban egyáltalán nincs felső korhatár az alkotmánybírák számára. Az Egyesült Államokban például a Legfelsőbb Bíróság tagjai életük végéig hivatalban maradhatnak. Ruth Bader Ginsburg bíró 87 éves koráig látta el feladatait. Magyarországon jelenleg az alkotmánybírák esetében az elvi felső korhatár 82 év, amelyet a tervek szerint egyik napról a másikra 70 évre csökkentenének. A szakértők szerint különösen jelentős körülmény, hogy a Velencei Bizottság sürgősségi eljárásban vizsgálja az új kormány igazságügyi terveit. A testület korábbi állásfoglalásaiban többször hangsúlyozta, hogy a bírói és alkotmánybírói mandátumokat érintő változtatásoknak fokozatosnak kell lenniük, tiszteletben kell tartaniuk az eltávolíthatatlanság elvét, és nem szolgálhatnak politikai célokat. Az elemzés szerint várható, hogy a bizottság a jelenlegi javaslattal kapcsolatban is hasonló kifogásokat fogalmaz majd meg. A Tűzfalcsoport összegzése szerint a tervezett módosítás elfogadása nemcsak jogi, hanem politikai szempontból is komoly kockázatokat hordoz. A szakértők úgy vélik, hogy az uniós és strasbourgi joggyakorlat alapján a hirtelen, átmeneti időszak nélküli korhatár-bevezetés sértheti az uniós jogot és az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Álláspontjuk szerint a tervezett szabályozás újabb kötelezettségszegési eljárásokhoz, kártérítési perekhez és a magyar jogrendszer nemzetközi megítélésének romlásához vezethet.