● news.bsdnet.hu

Jogszabályi indoka is volt a védett üzemanyagár kivezetésének, de a lépés feltételei is minden szempontból adottak voltak – válaszolt a Világgazdaságnak Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára, miután az Országgyűlés döntött: megszűnik a végett üzemanyagár. A lépés esetleges kockázatait a Hormuzi-szoros eseményei jelenthetik. A MÁSZ  főtitkára által említett jogszabályi indok az, hogy a védett árak alkalmazásának – még az Orbán-kormány által rögzített feltételekkel történt – meghosszabbítását előíró rendelet június 30-án a hatályát veszíti. Július 1-től tehát egyébként is automatikusan visszaállna a piaci árazású forgalmazás, de addig még több mint egy hét telik el. Ugyanakkor már a napokban volt olyan diszkontáras forgalmazó, amely a védett árnál literenként mintegy 20 forinttal olcsóbban adta a benzint és a gázolajat, a védett ár alá kerültek a nagyobb töltőállomások, sőt, még egyes kis, fehér kutak is. Ahhoz, hogy ez így is maradjon, az ellátás adott: Adott a megfelelő árkörnyezet is, hiszen a Brent olaj hordónként ára jelenleg 77 dollár körül alakul, és csökkentek a termékek nemzetközi árai is. Mindazonáltal a nagypolitika kockázatot jelenthet – emelte ki Grád Ottó.  A Hormuzi-szorosból érkező hírek ugyanis drágíthatják az olajat, voltak is kilengések a napokban. Egyelőre azonban nincs jele, hogy érdemi drágulástól kelljen tartani. (Már a védett ár kivezetéséről szóló törvényjavaslatban is azt írta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, hogy a hatóasági árak megszüntetését a nemzetközi energiapolitikai helyzet javulása indokolja.) Összességében tehát a körülmények megfelelőek a védett árak kivezetéséhez: Kérdés, mekkora az az az árszint, amely mellett érdemes lenne újból lépni az autósok védelmében. Ennek jó mutatója lehet, hogy az autósok mikor kezdenek el összességében, illetve alkalmanként is kevesebbet tankolni. Igaz, a tankolási szokások változása csak korlátozottan jelzi, hogy már túl drága a benzin vagy a gázolaj. Az üzemanyag ugyanis úgynevezett árrugalmatlan termék, vagyis bármennyibe is kerül, a többség kifizeti, mert autóznia kell. Ugyanakkor emlékezetes, hogy a tavasszal a védett ár bevezetése után nagy tankolási boom volt. Csakhogy Grád Ottó szerint e felfutást nem az autózási kedv fellángolása okozta, hanem a spekuláció: aki tudott, bespájzolt az olcsó üzemanyagból, elsősorban a gázolajból. Jellemzően a mezőgazdasági és más, nem lakossági vásárolókról volt szó, de csak februárban és márciusban. Májusban már nem nőtt az értékesítés. Magyarországon az ársakpa 2023 szeptemberi kivezetése után volt a legdrágább a benzin, literenként bruttó 655–660 forintba került. Az akkori 660 forintos ár az infláció figyelembe vételével jelenleg  765–780 forint lenne. Pillanatnyilag a benzin országos átlagára 583 forint, míg a védett ára 595 forint a Holtankoljak szerint. A gázolaj 602 forintos piaci ára is alatta van a 615 forintos védett szintnek. Magyar Péter miniszterelnök korábbi közlése szerint a védett ár fenntartása havonta körülbelül 50 milliárd forinttal terhelte meg a központi költségvetést. Ám ezen felül jelentkezik a forgalmazók vesztesége, ami abból adódik, hogy e piaci szereplők olcsóbban voltak kénytelenek eladni az üzemanyagot, mint amennyiért ahhoz hozzájutottak. Ez közvetlenül a piacról vásárló, kisebb benzinkutasokra vonatkozik. Azokra viszont közvetve, amelyeket a saját anyacégük nagykereskedője látott el a kötelezően betárolt biztonsági készletből, ugyanis a készletből maga a nagykereskedő is védett áron vásárolt. A vesztesége akkor keletkezett, amikor a piacról drágán beszerzett üzemanyaggal pótolta vissza a biztonsági készletből szerzett mennyiséget. A kisebb forgalmazók, azaz a fehér kutasok péntekre demonstrációt hirdettek. Érdekképviseletük szerint egy napra egy részük bezár amiatt , hogy védett ár következtében március óta mintegy 7,5-8 milliárd forint veszteségük keletkezett, illetve, mert bár a káruk enyhítésére a Fidesz-kormány támogatási programot hozott létre, azt a jogutód Tisza-kormány most nem akarja végrehajtani. Ezzel kapcsolatban azonban fontos leszögeznünk, hogy erre vonatkozó jogszabálynak nincs nyoma, ahogyan annak sem, hogy az Orbán-kormány részéről bárki ilyen programról nyilatkozott volna. Így viszont aligha örökölte meg azt a kötelezettsége az új kormány, amelynek végrehajtását most az adott kiskereskedői kör érdekképviselete számon kéri rajta. Segített viszont az Orbán-kormány, közvetett módon: