● news.bsdnet.hu

Köves Slomó rabbi a magyar választással kapcsolatban is megszólalt a nemzetközi sajtónak. 2026. május 7., 13:02 Szerző:Máté Levente Ahogyan arról korábbana 168.hu beszámolt,Köves Slomó, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija ajns.orgportálnak nyilatkozott a magyar választások kapcsán. Orbán Viktor 16 éven át tartó kormányzása alatt az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciát hirdettek, a kormányváltás miatt azonban sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi történik majd a zsidó közösséggel, a hazánkba látogató turistákkal, illetve miként befolyásolja ez Magyarország és Izrael kapcsolatát. Köves Slomó ezúttal aThe Jerusalem Postbanírt arról, hogy mit gondol a két ország kapcsolatáról, és hogy milyen lehetőségek rejlenek a kormányváltásban, illetve hogy véleménye szerint mire számíthat a zsidó közösség. A rabbi kifejtette, hogy az április 12-i magyar választás után a nemzetközi sajtóban megpróbálták értelmezni, hogy mit jelent ez a politikai fordulat a zsidó közösség és Izrael számára. A The Jerusalem Post nemrégiben megjelent egy véleménycikk, ami azt sugallja, hogy Izrael elveszítheti Magyarországot, mint közeli szövetségest, miközben felveti annak a lehetőségét is, hogy egy ilyen veszteség valójában akár előnyös is lehet, hiszen a szövetség jellege olykor ellentmondásos. Köves Slomó szerint ez az érv, jogos, ám hiányos lehet. Véleménye szerinte ugyanis a zsidó közösség cselekedetein, illetve azok elmulasztásán múlik, hogy, hogy a változás veszteséggé vagy lehetőséggé válik-e. Úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy érthetővé váljon, mi történik a mai Magyarországon, egy olyan különbségtétellel kell kezdeni, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak a nemzetközi párbeszéd során. Úgy véli, hatalmas különbség van a politikai célokra is felhasznált történelmi emlékezet, illetve a zsidó közösség általt megélt mindennapi valóság között. 2026. április 10., 19:13 Folytatódik az Otthon a rabbinál, és a mai epizód az előző rész folytatása: a vendég továbbra is Köves Slomó. Most a feleségéről is mesél, akinek 4-5 találkozó után megkérte a kezét. 168 2026. április 14., 15:47 Köves Slomó az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija Magyarország és Izrael viszonyáról beszélt a választások kapcsán. 168 2026. május 2., 06:21 Folytatódik Megyeri Jonatán és Köves Slomó beszélgetése az Otthon a rabbinál című sorozatban. Most többek között a választások és az oktatás is szóba kerül. 168 Mint írja, az elmúlt években a Magyarországot ért kritikák nagy része, különösen a nemzetközi zsidó körökből a múlttal kapcsolatos szimbolikus vitákra összpontosított: emlékművekre, kampányokra, retorikára és egymással versengő történelmi narratívákra. Ezek nagyon is fontos kérdések, hiszen a zsidó történelmet Magyarországon és Európa nagy részén is hatalmas traumák övezik, az áldozatok emlékét pedig tisztelettel meg kell őrizni. Ám a rabbi úgy véli, hogy ha a múltat folyamatosan politikai eszközként használják fel a nemzeti identitás megkérdőjelezésére vagy annak alakítása érdekében, az könnyen kontraproduktívvá válhat. Magyarországon ez gyakran egy jó szándékú, de végső soron elidegenítő erőfeszítés formáját öltötte, hogy erkölcsi nyomásgyakorlással „érzékenyítsék” a társadalmat. Számos esetben éppen ez a narratíva erősítette azt, hogy a politikai kérdéseket kifejezetten a zsidó közösség szemszögéből értelmezze, ezzel pedig sok esetben felerősítette azokat, és a feszültségek leplezése helyett inkább felerősítette azokat. Példaként a Soros-kampányt említi. Mint írja: Ugyanakkor mivel a nemzetközi és a hazai zsidó közösség is ragaszkodott ahhoz, hogy ezt egyértelműen egy antiszemita elemmé tegye, ezzel növelte a kampány jelentőségét, és elmélyítette a megosztottságot, amely egyáltalán nem volt építő jellegű. A kampány kaphatott volna sokkal kisebb figyelmet, emiatt azonban a fókuszba került. Köves Slomó úgy véli, mindez egyáltalán nem erősíti a zsidó közösséget. A szimbolikus konfrontáció soha véget nem érő körébe kerülhet, és ennek nincs sok pozitív hazadéka. ördögi körébe kerül, amelynek hozadéka csökken. Úgy fogalmazott, létezik egy másik módja is a valóság értelmezésének, ez pedig nem más, mint hogy a valódi eredmények alapján kerül megítélésre a helyzet. „Véleményem szerint két kérdés döntő: élhetnek-e a zsidók biztonságban, felvállalva zsidóságukat? És vajon az ország épító, előremutatót kapcsolatot tart-e fenn Izraellel? Ezen kritériumok alapján Magyarország az elmúlt 15 évben egyértelmű álláspontot képvisel. A zsidó élet virágzott, láthatóan, magabiztosan és biztonságosan. A zsinagógák újra megnyíltak, az intézmények kibővültek, és a zsidó identitás nyilvánosan is félelem nélkül kifejezhető. Ugyanakkor Magyarország Izrael egyik legkövetkezetesebb szövetségese volt Európában, gyakran kiállt mellette a nemzetközi fórumokon, még akkor is, ha ez politikailag kényelmetlen volt. Ez nem véletlenül alakult így. Kitartó erőfeszítéssel, kölcsönös elismeréssel és azzal a tudatos döntéssel alakult így a helyzet, hogy az együttműködést helyezték előtérbe a konfrontációval szemben.” Megjegyezte, hogy a Chábád magyarországi közösségének, amely több oktatási intézményt, 14 zsinagógát és egy széleskörű zsidó intézményhálózatot működtet EMIH – Magyar Zsidó Szövetség néven néven, ez volt az irányadó megközelítése. Mint írja: Úgy véli, ha valaki szerint egy politikai átmenet lehetőséget teremthet Izrael álláspontjának újraértelmezésére, akkor a következtetés nem lehet pusztán megfigyelésen alapuló, annak gyakorlati szempontokon kell alapulnia. A párbeszéd, az együttműködés és a bizalomépítés teremthet lehetőségeket. Ezt tették az elmúlt években, és véleménye szerint ezt kell folytatni. A kérdés nem az, hogy Magyarország és Izrael kapcsolata változatlan marad-e, hiszen az aktuálpolitikai helyzet folyamatosan változik. A valódi kérdés az, hogy a partnerek ugyanolyan mértékű erőfeszítéseket tesznek-e a kapcsolat fenntartásába. A tapasztalat azt sugallja, hogy erre minden esély megvan. A magyar zsidó közösség – Európa egyik legrégebbi és legmélyebben gyökerező közössége – megtanulta, gyakran a nehéz történelmi idők során, hogy a szerepe nem az, hogy mindenáron véleményt nyilvánítson a politikáról, hanem hogy felelősségteljesen foglalkozzon vele. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a múltat, de nem szabad hagyni, hogy olyan módon használják fel, amely aláássa a jelent. A legutóbbi választások a vezetés változását jelzik. Nem törlik el a magyar társadalomban végbement mélyebb átalakulást. A zsidó életet ma nem a félelem határozza meg. Izraelt nem teherként kezelik. A rabi szerint ezek olyan vívmányok, amelyeket érdemes megőrizni. A zsidó közösségek és egyben Izrael számára a tanulság világos: nem minden, a címekben megjelenő narratíva tükrözi a mögöttes valóságot, és nem minden politikai változás határozza meg a jövőt. Nem csak az számít, hogyan írják le a helyzeteket, hanem az is, hogyan alakítják azokat. És ez a döntés végső soron az emberek kezében marad. (Kiemelt kép: 168.hu/archív)