● news.bsdnet.hu

A Neil Gehrels Swift Obszervatórium 2004 óta vizsgálja az univerzum legfényesebb és legnagyobb energiájú kozmikus robbanásait , amelyeket gamma-kitöréseknek neveznek. A NASA űrtávcsöve évente több száz ilyen eseményt észlel, ezért fontos szerepe van a csillagászati megfigyelésekben. A Swift eredetileg mintegy 600 kilométeres magasságban kezdte meg küldetését. Az elmúlt több mint két évtizedben azonban a felső légkör ellenállása folyamatosan lassította, így a pályája egyre alacsonyabbá vált. Ezt a folyamatot a 2024-es naptevékenységi csúcs ( napmaximum ) is felerősítette: az intenzív sugárzás hatására a Föld légköre kitágult, ami még nagyobb fékezőerőt fejtett ki a műholdra. Külső beavatkozás nélkül az űreszköz sorsa megpecsételődik, és menthetetlenül belép a sűrűbb légrétegekbe. A Katalyst Space Technologies tavaly nyerte el a LINK nevű misszió megvalósítására vonatkozó pályázatot, a startot pedig szombatra, vagyis június 27-re tűzték ki. Magára a tényleges mentési kísérletre a felbocsátás után három-négy héttel – azaz legkorábban július 18-a körül – kerülhet sor. Az előkészületek szokatlanul feszített tempóban zajlottak, hiszen a hivatalos jóváhagyástól a kilövésig kevesebb mint egyetlen év telt el. Ghonhee Lee, a Katalyst Space vezérigazgatója a kiadott közleményben elárulta, hogy a csapatnak mindössze nyolc hónapra volt szüksége ahhoz, hogy a nulláról megtervezze, megépítse, tesztelje, majd indításra alkalmassá tegye a szervizfeladatra szánt robotizált űreszközt. A Swift már február óta szünetelteti a menetrend szerinti tudományos megfigyeléseit. A küldetés irányítói ugyanis olyan vészhelyzeti pozícióba forgatták az űreszközt és annak napelemtábláit, amellyel a lehető legkisebbre csökkenthető a fékező légköri ellenállás. Erre a drasztikus lépésre azért volt szükség, hogy lelassítsák a teleszkóp süllyedését. Ezzel értékes időt nyernek, és maximalizálják az esélyt arra, hogy a menetrend szerint érkező LINK még azelőtt dokkolni tudjon az űrtávcsővel, hogy az végzetesen alacsony pályára sodródna. Brad Cenko, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának kutató-asztrofizikusa és a Swift vezető tudósa hangsúlyozta, hogy a hasonló, rohamtempóban levezényelt missziók nagyon szokatlanok az űrkutatásban. A mentőakció éppen ezért nemcsak mérnöki szempontból jelent óriási kihívást, hanem a kockázatvállalás terén is alaposan eltér a NASA-nál megszokott, rendkívül óvatos protokolltól.